Joe Biden és Donald Trump politikájában közös, hogy mindketten büntetővámokkal próbálták megfékezni Kína technológiai fejlődését. Az adatok azt mutatják, hogy Kína sikeresen alkalmazkodott az új helyzethez, de a számok mögött ennél jóval bonyolultabb kép rajzolódik ki.
Az idén az Apple és a Microsoft tőzsdei teljesítményét is túlszárnyaló Nvidia sztorija egyszerre nyújt tökéletes látleletet az AI-ipar kaotikus helyzetéről és egy ügyesen helyezkedő techcégben rejlő lehetőségekről.
A technológiai hidegháborúnak katonai és gazdasági okai is vannak, de hogy jön a képbe Japán és Hollandia, és mi a helyzet Tajvannal, a 21. század kincses szigetével?
A 21. század a hétköznapi eszközeinket működtető mikrochipekre épül, de valakinek a legmodernebb chipek gyártásához szükséges berendezéseket is le kell gyártania, és erre ma kizárólag egy holland cég képes.
Az elmúlt 70 év technológiai forradalmát és tudományos áttöréseit az egyre kisebb mikrochipeknek köszönhetjük, amelyek méretükkel mostanra a fizika határait feszegetik. A modern civilizáció építőkockáit előállító félvezetőipar ugyanakkor mára nagy bajban van.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy meg kell szabadulni a Kínától és az ázsiai félvezetőipartól való függéstől, és újra kell gondolni az ellátási láncot – az európai autóipar például nem igazán bírna el még egy, a tavalyihoz hasonló csiphiányt.
2020-ban elviselhetővé kellett tenni az otthoni életet, így a világjárvány éve az elmúlt évtized legnagyobb növekedését hozta a számítógépek és videójátékok piacán, amivel nem tudnak lépést tartani a csipgyártók. Amit mindebből a fogyasztó érzékel: szűnni nem akaró drágulás és akadozó kínálat. Inkább évek, mint hónapok kérdése, hogy a kínálati válság véget érjen.