A számítógépek és a mobiltelefonok gyártói mellett az autóipar is beleremegett a járvány miatt kialakult csiphiányba

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Már több mint 60 éve, hogy feltalálták a szilíciumcsipet, és mára oda jutottunk, hogy az ipari termékek előállításának egyik nélkülözhetetlen alkotórésze lett, ami nélkül alig valami működik. A koronavírus-járvány hatására pedig olyannyira megnőtt a kereslet iránta, hogy a mikrocsipgyártásban valóságos armageddon jött el.  „A mikrocsip: minden. A kereslet és a kínálat tényezői alaposan megkavarodtak, de főként arról van szó, hogy olyan szintű kereslet jelentkezett, amivel nem lehet tartani a lépést. Mindenki válságba jutott, és egyre rosszabb a helyzet” – jellemezte a piaci állapotokat márciusban Neil Campling, a svájci Mirabaud bankcsoport tech-média szektorral foglalkozó elemzője.

A félvezető-beszállítás akadozásában elsősorban érintett termékek skálája az autóktól a televíziókon át a videójátékkonzolokig terjed, de mivel ma már szinte mindenbe csip kell, ennél jóval több termék gyártása akadozik vagy szünetel. Az ellátási hiányt leginkább megszenvedő piac az autóipar mellett természetesen a számítógépeké, ahol, bár a távol-keleti gyárak már régen újraindultak, 2021 első negyedévének végén még mindig hiánycikknek számítanak bizonyos alkatrészek. Amit ebből a fogyasztó érzékel: szűnni nem akaró drágulás és akadozó kínálat.

2020: robbanás a PC-piacon

A baj a világjárvány elején kezdődött, amikor a szilíciumcsip-gyárak kénytelenek voltak leállni, ám nem ez okozta elsősorban a problémát, hanem az, hogy az otthoni tanulás és munka időszakában az egekig nőtt a kereslet a számítógépek iránt. Az amerikai PC-piacon 2020 hozta az elmúlt évtized legnagyobb, 20,6 százalékos növekedését, az Apple-termékek például 30,2 százalékkal, a Lenovo gépei 40,8 százalékkal jobban fogytak az utolsó negyedévben, mint az előző év azonos időszakában. A számítógépek iránti keresletet nemcsak a növekvő lakossági használat fűtötte, hanem az is, hogy a techcégeknek is jelentősen fejleszteniük kellett adatközpontjaikat, gondoljunk például a Zoomra, a Microsoft Teamsre vagy a Slackre. Ráadásul az autógyárak is igyekeznek behozni a járványkorlátozások idején jelentkező kiesést, ami tovább növelte a mikrocsipek iránti keresletet.

Ahogy a Samsung társ-vezérigazgatója, Koh Dong-jin fogalmazott, „jelentősen felborult az egyensúly a kínálat és a kereslet között a globális IT szektor csippiacán”. Hiába van házon belül a Samsungnál a világ második legnagyobb csipgyártója, a dél-koreai vállalat már utalgatott rá, hogy a hiány miatt 2022-re halaszthatja a következő Galaxy Note telefon bemutatását. A világon a legtöbb mikrocsipet felhasználó vállalat, az Apple pedig az iPhone 12 piacra dobását volt kénytelen néhány héttel elhalasztani, részben a beszállítási zavarok miatt. Nem véletlen, hogy néhány héttel a telefon októberi megjelenése után az Apple tovább lazította kapcsolatát az Intellel, és egyre inkább a saját erőforrásaira támaszkodik a processzorgyártásban is.

A Japánnal kialakult kereskedelmi és politikai konfliktus miatt ráadásul már 2019-ben sem állt erős lábakon a dél-koreai félvezetőgyártás, és ez nem kis dolog, miután a világon használt memóriacsipek kétharmadát a Samsung és a szintén koreai SK Hynix állítja elő. A kínai-amerikai kereskedelmi háború is bizonytalanságot okozott a félvezetők piacán, eddig mégis sikerült elkerülni az egész techvilág megrendülésével fenyegető ellátási krízist. A világjárvány azonban betette a kaput.

Lecsapnak a csipre

A rendkívüli kereslet mellett a gyártók csak apránként képesek növelni a kapacitást, így egyelőre csak nő és nő a hiány a félvezetőkkel felszerelt termékekből a televíziókon és telefonokon át az új Xbox és PlayStation konzolokig. Pedig a helyzet már március második felére elérte a válságos szintet, és amint a Nikkei ázsiai tőzsdei híreiben beszámoltak róla, a DRAM csipek ára az év elejétől március 21-éig körülbelül 60 százalékkal emelkedett. 

A lapnak egy félvezető-kereskedőház munkatársa arról panaszkodott, hogy ha ez így folytatódik, a nyomtatók gyártása is teljesen ellehetetlenül. Ezek iránt ugyanis szintén megnőtt a kereslet a home office-ra berendezkedő munkavállalóknál, sok printer pedig régebbi típusú mikrocsippel működik, amit ma még nehezebb beszerezni. 2021-re felborult a nyomtatógyártók és a csipbeszállítók közötti havi, negyedévi ártárgyalások rendje is: ha a gyártók rátehetik a kezüket egy adag csipre, lecsapnak rá, hogy csillapítsák a hiányt.

Más iparágakra is rányomja bélyegét a globális mikrocsiphiány. Ausztráliában a Nemzeti Szélessávú Hálózat (NBN) kiépítését kellett felfüggeszteni februárban, mert egyszerűen nem volt elég modem, hogy új ügyfelekhez kössék be a szolgáltatást. Április elején a projekttel megbízott állami cég legalább odáig eljutott, hogy megjelölt egy időpontot, amikor elkezdik újra felvenni a rendeléseket: május 24-ét. A szolgáltatás kiépítésében tartott négy hónapos szünetben mindössze 230 rossz egészségi állapota miatt előnyben részesített ügyfelet kötnek be az NBN hálózatba.

Autógyárak a sor végén

Olaj a tűzre, hogy a világjárvány kezdetén az autógyártók lemondták a félvezetőkre leadott megrendeléseiket, ugyanis hirtelen zuhanni kezdtek az autóeladások a világszerte elrendelt járványügyi korlátozások miatt. A félvezetőgyártók pedig gyorsan átállították ezeket a le nem foglalt kapacitásokat a számítógépgyártók kielégítésére, mert náluk viszont nőtt a kereslet. Az autók iránti kereslet nem sokkal később újra fellendült, a gyárak addigra azonban már a sor végén találták magukat a csipgyártóknál. A teljes autóipar egyébként évi 37 milliárd dollárt értékben vásárol csipeket, a Toyota és a Volkswagen a legnagyobb megrendelő 4-4 milliárd dollárnyi csip felvásárlásával.

Az amerikai autóipari helyzetet tovább nehezítette a texasi gyárakat jelentősen érintő rendkívüli időjárás februárban, és mindennek a tetejébe még Japánban is tűz ütött ki egy csipgyártó üzemben. Az autókat kizárólag importáló Ausztráliában az ellátási zavar miatt az elkövetkező hónapokban akár késhet is az új autók leszállítása Peter Griffin iparági szövetségi vezető szerint.

Biden az ellátási láncok helyreállítását célzó február végi rendelete aláírása előttFotó: SAUL LOEB/AFP

Az év elején sorra jelentették be az autógyártók, hogy le kell állítaniuk a futószalagokat, mert nem tudnak elég csipet beszerezni a gyártáshoz, januárban már magyarországi autógyárak is hasonló nyilatkozatokat tettek. A Bloomberg szerint a Ford, a Toyota, a Nissan és a General Motors az alapanyag szűkössége miatt március végén tovább csökkentette a termelést észak-amerikai gyáraiban, a Tesláról azonban kevesebb ilyen hírt olvasni, a cég februárban annyit közölt, egyelőre nem látják, milyen hatással lesz a gyártásra a csiphiány. Az AlixPartnes nevű amerikai tanácsadó cég becslése szerint 2021-ben az autógyártók összesen 61 milliárd dolláros bevételkiesést szenvednek el emiatt, és a most kezdődő második negyedévben sem várható, hogy korrigálhatják a termelékenység csökkenését. Sőt a kereslet és a kínálat közötti aránytalanság csak növekedni látszik Mijao Takesi, a Carnorama nevű autóipari tanácsadó cég elemzője szerint.

Az amerikai mikrocsipgyártás felfuttatására Joe Biden elnök februárban 37 milliárd dollár elkülönítését javasolta a szövetségi költségvetésből. Európa, bár az autógyártásban nagyhatalom, a világ mikrocsipgyártásának csak a 10 százalékát mondhatja magáénak. Ezen a kontinensen arról nincsen szó, hogy a bajba került cégeket valamilyen pénzösszeggel támogatnák, az Európai Bizottságban ehelyett hosszú távú stratégiát igyekeznek megfogalmazni arról, hogy növelik az EU részesedését a globális mikrocsippiacban az elkövetkező évtizedben – hogy legközelebb ne legyen ennyire kitett az amerikai és távol-keleti ellátási zavaroknak.

Amíg a Föld kerek, mindig lesznek gamerek  

Az autógyártás mellett a globális csiphiány másik nagy kárvallottja az IT szektoron belül a videókártya-gyártás, amiben a Linus Tech Tips szerint kisebb szerepe van a kriptovaluta-bányászoknak, mint az ember hinné. A GPU-k nagy része ugyanis a gamereknél köt ki, és hogy ez a pandémia idején is így történik, azt a világ legnagyobb pécés játékplatformját működtető Valve adatai bizonyítják: a Steamet egy időben használók száma a 2019 végi 17 millióról 2020 áprilisára 24,5 millióra ugrott, majd nyáron egy kissé viszaesett, hogy 2020 végére ismét elérje, sőt kicsit meg is haladja a tavaly tavaszi rekordot. Ráadásul hét hosszú év után éppen most jelent meg a NVIDIA 10-es szériájához képest jelentős upgrade-et jelentő videókártyák új generációja, ahogy új generációs konzolok is jöttek. 

A videókártyagyártóknak pedig hónapokkal előre ismerniük kell a várható keresletet mértékét, hogy kellő mennyiségben rendelhessenek alkatrészt, és dobhassák a piacra az adott terméket. A járványkorlátozások okozta elképesztő felfutásra azonban nem számíthattak, új generáció ide vagy oda. A csúcstermékhez megfelelő mikrocsipet pedig mindössze két vállalat képes előállítani a világon: a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC félvezetőgyártó vállalat, ezek pedig már így is a szokásosnál nagyobb kapacitáskihasználtsággal működnek.

Míg az iPhone iránti kereslet – még ha későbbre is tolódott a legújabb modell piacra kerülése – nem nőtt olyan óriásira, az NVIDIA vagy a konzolokhoz csipeket és processzorokat beszállító kaliforniai gyártó, az AMD termékeire óriási igény támadt a négy fal közé szorult videójátékosok között. Ez pedig súlyos ellátási zavarokat okoz. Az érintett vállalatok természetesen parádés bevételnövekedésről számoltak be 2020-ban, ahhoz azonban jelentős befektetésekre van szükség, hogy a most megrendelt, de nem leszállított termékeket is legyártsák. 

A 2018-as Las Vegas-i CES-en díjnyertes NVIDIA GeForce RTX 20-SeriesFotó: DAVID MCNEW/AFP

Meddig még?

A kapacitásbővítés akár évekbe telhet, és a csip ráadásul csak egy eleme az ellátási láncnak, így a Linus Tech Tipsnek egyelőre semelyik iparági szereplő, még a neve elhallgatása mellett sem merte megjósolni, mikorra állhat helyre a helyzet a videókártyák piacán. Becslések szerint a GPU-kból a keresletnél 10-30 százalékkal kevesebbet tudnak csak kiszállítani a gyártók, úgyhogy hacsak a szárnyaló kriptovaluták bele nem állnak mégis a földbe, a videókártyák piacán jó ideig éhkopp lesz még. A játékkonzolok piacán a Sony arra számít, hogy idén még nem fogja tudni teljesíteni az eladási célokat a PS5-tel, míg a Microsoft optimistább az Xbox-szal kapcsolatban, az év második felében már arra számít, hogy leküzdik az ellátási zavarokat.

Ami pedig a félvezetőket illeti, további 3-4 negyedévbe telhet, amíg a gyártás ismét képes kielégíteni a keresletet, ezen felül további 1-2 negyedév, amíg a készleteket a normális szintre töltik fel.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: