Az EU betiltja a kényszermunkával előállított termékeket, és csipgyártó nagyhatalommá válna

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az Európai Unió betiltja az olyan termékek kereskedelmét az európai piacon, amelyek gyártásában kényszermunkát végző emberek vettek részt – mondta szerdai évértékelőjében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Beszédében hangsúlyozta, hogy „az emberi jogok nem eladók, semmilyen áron,” ezért az év végéig bemutatják azt a tervezetet, amelynek célja az ellátási lánc felügyeletének szigorítása.

Az intézkedésekkel vélhetően Kínát veszi célba az EU, mivel az elmúlt években számos bizonyíték került elő arról, hogy a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen létrehozott átnevelő és munkatáborokban egymilliónál is több embert tartanak fogságban, bár ezt Peking máig tagadja.

Von der Leyen azt is elmondta, hogy a héten bemutatják az indiai és csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégia részleteit, amelyet elmondása szerint azért kellett megalkotni, mert „az autokrata rezsimek arra használják fel ezt a térséget, hogy kiterjesszék befolyásukat.” A Global Gateway nevű stratégia a külföldi infrastrukturális beruházásokat támogató kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezésnek állítana nyugati alternatívát, miközben az EU az európai csipgyártást is fellendítené, hogy csökkentse az Ázsiától való függést a félvezetők terén. „Az a cél, hogy létrehozzunk egy korszerű európai csipökoszisztémát, a gyártást is ideértve. Így biztosítható lenne az ellátás biztonsága, továbbá új piacok nyílnának az úttörő európai technológiáknak” – mondta a bizottsági elnök.

Ursula von der Leyen a strasbourgi évértékelő beszéde közben, 2021. szeptember 15-énFotó: EU COMMISSION/POOL/Anadolu Agency via AFP

Az Európai Parlament képviselői a héten szavaznak az EU új Kína-politikáját megalapozó javaslatról, amely többek között a globális kihívásokat érintő együttműködésekről, a nemzetközi normák és az emberi jogok betartásáról, valamint az európai érdekek és értékek védelméről szól. „Kína felemelkedése még csak most kezdődött. Vannak, akik szerint Európa hanyatlása már rég elkezdődött. Bizonyítsuk be, hogy nincs igazuk, és legyünk nagyratörőbbek, mutassuk meg, hogy a naivitás korszaka véget ért” – mondta a tervezetet megalkotó belga képviselő, Hilde Vautmans egy keddi vitán.

Az EU stratégiai autonómiájához kulcsfontosságúnak vélt csipgyártás megalapozása nem lesz egyszerű. Kínában, Japánban vagy az Egyesült Államokban több tízmilliárd dollár értékben vándorolnak állami támogatások a félvezetőiparba, és az Európai Unióban hasonló összegeket kell majd szétosztani a gyártási és fejlesztési feladatokkal megbízott tagállamok között – a Politico cikkéből kiderül, hogy több ország (például Németország, Franciaország vagy Hollandia) már felvette a kapcsolatot az Intellel, amely az évtized végéig 80 milliárd eurós beruházással pörgetheti fel az európai csipgyártást. Az EU célja, hogy 2030-ra közel 20 százalékkal növelje a részesedését a félvezetők piacán.

Az ellátási lánc újratervezése azért is kulcsfontosságú, mert az elektronikai félvezetők kereslete az 5G, a mesterséges intelligencia és az egyre több területen igényelt magas számítási kapacitások miatt is folyamatosan nő, és a pandémia megmutatta, hogy milyen hiány tud kialakulni, ha ezek a globális láncok megszakadnak. Az Európában különösen fontos autóipart például térdre tudja kényszeríteni egy nagyobb csiphiány, de a szórakoztató elektronikai eszközök gyártóit és forgalmazóit is rosszul érintette a járvány miatti leállás.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: