„Nem mintha a művészek között nem lettek volna reakciósok, nyilasok meg fasiszták"
Számonkérés, felelősségre vonás, igazolóbizottságok – így zajlott a politikai múlt vizsgálata a művésztársadalomban 1945 után.
Számonkérés, felelősségre vonás, igazolóbizottságok – így zajlott a politikai múlt vizsgálata a művésztársadalomban 1945 után.
Amíg nincsenek biztonságos helyzetek, addig nemigen jönnek elő az áldozatok történetei. Pedig nemcsak az elmúlt 16 évet kellene feldolgoznunk, hanem a sokkal régebbi, befagyott traumáinkat is. Ehhez állami felelősségvállalásra és társadalmi együttműködésre is szükség lesz – mondja a traumakutató.
Egy friss amerikai kutatásban megvizsgálták, hogy milyen képet alkotnak a neandervölgyiekről. Annak ellenére, hogy az elmúlt 150 évben sokat finomodott az ősemberekről alkotott tudományos vélemény, az eredményeken ebből szinte semmi sem látszik.
1972-ben, mielőtt végzetesen eszkalálódott volna a szélsőbalos terrorizmus miatt kialakult helyzet, Heinrich Böll esszében szólította fel Németországot a társadalmi önvizsgálatra. A humanista íróra rögtön rá is égették, hogy szimpatizáns, pedig csak egy generáció dilemmáit fogalmazta meg.
A morális relativista vagy nihilista nemcsak a múlt bűneiről, a rabszolga-kereskedelemről és a gyarmatosításról nem állíthatja, hogy helytelenek voltak, de a jelenkor rémtetteiről, gyilkosairól, zsarnokairól sem, érvel Kapelner Zsolt filozófus.
A fizikával vagy a biológiával szemben a történeti tudományok, a paleontológia vagy a geológia olyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, amik a mély múlthoz tartoznak. Mi a helyzet a múltnak azzal a részével, amire nemhogy csak én nem emlékszem, de még mások közvetett emlékei, írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, mert az írásbeliséggel rendelkező ember megjelenése előtt történt?