A fiatalabb generációk tagjai az önmegvalósítási lehetőségeik alapján döntenek a munkahelyükről, ugyanakkor a stabilitás iránti igényük alig tér el a baby boomerek szükségleteitől, derül ki egy múlt héten bemutatott tanulmányból.
A rosszul felépített adó- és jóléti rendszer akadályozza a gyerekvállalást, és ahelyett, hogy átalakítanánk, ideológiai vitákat vívunk a népesedéspolitikáról. Egy magyar közreműködéssel készült kutatás azt vizsgálja, miért járnak rosszul a szülők, és miként lehetne úgy kompenzálni őket, hogy abból az egész társadalom profitáljon.
A fiatalok kiállnak magukért, de korán kiégnek, a boomerek élvezik a kiváltságaikat, a kettő közötti szendvicsgeneráció pedig mindkét irányból fenyegetve érzi magát. A Betűtésztában Kun Bernadette pszichológussal beszélgettünk a különböző generációk nagyon eltérő munkahelyi tapasztalatairól.
A következő évtizedekben a világ munkavállalóinak a felét át kellene képezni, de az előrejelzések szerint a többiek is folyamatos továbbképzésre szorulnak majd. A munkaerő-toborzás egyre több helyen automatizált, és az algoritmust sajnos nem nyűgözi le a személyes varázsunk. Hogyan készüljön a jövőre, aki nem akar munkanélkülivé válni?
A bonyolult pontrendszer miatt megnehezedett a munkavállalás és megnövekedtek a felsőoktatás költségei is. A brit egyetemekre idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett, mint tavaly.
Egy amerikai felmérésben a válaszadók 80 százaléka vallotta, hogy hallgatott már el negatív véleményt vagy aggályt a munkahelyén, hogy jobb fejnek tűnjön. Még a menedzserek sem túl szókimondók.
Társadalomformáló erőket mozgósít a mesterséges intelligencia térhódítása a munkaerőpiacon. Az előrejelzések szerint a robotkorszakban megszaporodnak majd az alkalmi munkák, tényleg élethosszig tart majd a tanulás, coachszerepbe kerülnek a tanárok, a férfiak nem lesznek többé munkások, a nők pedig titkárnők.
2019-től egyéves tartózkodást lehetővé tevő munkavállalói vízummal hívja Észtország a szabadúszást életformaként művelő szakembereket.