Nagy-Britanniában bonyolódik a munkavállalás és drágul az egyetem a magyaroknak a Brexit miatt

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Brexit a Nagy-Britanniában élő több százezer magyart elsősorban a tartózkodás és a letelepedés szabályainak megváltozása miatt érinti. A londoni magyar nagykövetség aktuális tájékoztatója szerint a már az Egyesült Királyságban élő vagy 2020 végéig beérkezett magyar állampolgároknak 2021. június 30-ig kell regisztrálniuk az EU Settlement Scheme-ben (EUSS), feltéve, hogy tartósan maradni szándékoznak, és meg akarják őrizni  korábban szerzett jogaikat. Aki viszont ezután érkezne tanulni vagy dolgozni, annak vízumot kell kérvényeznie a brit hatóságoknál. A mezei turisták október 1-ig még személyi igazolvánnyal is beléphetnek a határon, utána viszont csak uniós útlevelükkel, aminek birtokában fél évig maradhatnak a szigetországban.

Jelentős változás, hogy míg korábban az uniós állampolgárok automatikusan munkát vállalhattak az Egyesült Királyságban, ez idéntől már vízumhoz kötött. A munkavállalói vízumhoz viszont pontokat kell szerezni: a minimum kritériumként meghatározott 70 pont több mint a felét (40 pontot) az éri, ha egy államilag is elismert munkaadótól szerez valaki állásajánlatot. Az angol nyelvtudás újabb 10 pontot ér, 20 pontot pedig az, ha valakinek papírja  van róla, hogy legalább évi 25 600 fontot keres majd leendő munkahelyén. De bizonyos szakterületeken, elsősorban az egészségügyben és az oktatásban akkor is megítélik a 20 pontot, ha a kereset eléri az évi 20 480 fontot. Pluszpontokat érnek a tudományos fokozatok, a mérnöki például 10, a matematika PhD pedig 20 pontot, így az alacsonyabb fizetés is kompenzálható.

A Határátkelő blog összeállítása szerint a munkavállalói vízum megszerzéséhez többnyire személyesen kell elmenni az erre a célra felállított központokba. és be kell mutatni a személyazonosságot, a munkaadót, valamint a nyelvtudást igazoló dokumentumokat. A vízum ára az Egyesült Királyságban töltendő időtől, valamint attól függ, hogy a munkakör szerepel-e a hiányszakmák listáján. Amennyiben nem, akkor a jelentkezési díj 610 és 1408 font között változhat, emellé 624 fontos egészségbiztosítási díjat is ki kell fizetni, továbbá legkevesebb 1270 fontot is fel kell tudni mutatni, mint a tartózkodás költségeit fedező kezdőtőkét. Mindez forintban bőven millió fölötti összeg. 

A tartózkodási regisztrációt hirdető plakát a londoni metróbanFotó: ADRIAN DENNIS/AFP

Drágul az egyetemi oktatás, és ez a magyarokat is elriasztja

Az Egyesült Királyság felsőoktatási felvételi rendszerét kezelő szervezet, az UCAS február 18-án publikált adatai szerint idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett brit egyetemekre a januári határidőig – 430 a tavalyi 1030-hoz képest. Az Európai Unió (EU) országaiban összesen 40 százalékos volt a csökkenés, a tavalyi 43 ezer helyett csak 26 ezren adták be felvételi kérelmeiket.

Alistair Jarvis, a Universities UK ügyvezetője úgy véli, hogy bár több brit egyetem nem emelte tandíjait, több intézmény, köztük a Southamptoni Egyetem, az Essexi Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem célzott, akár az 5 ezer fontot is elérő  ösztöndíjjal támogatja a kontinensről felvett hallgatóit, az uniós határokon belülről érkező diákoknak idéntől sokkal többet kell fizetniük, ha az Egyesült Királyságban akarnak továbbtanulni. A visszaesés oka még a kedvezményes diákhitelek elvesztése és a kötelező diákvízum bevezetése is, ami szintén extra kiadást jelent.

„Sajnos beigazolódott a várható forgatókönyv. Bár színvonaluk semmit nem változott, elsősorban pénzügyi megfontolások miatt jelentősen csökkent a magyar diákok érdeklődése a brit egyetemek iránt – mondja Lévai Balázs, a külföldi egyetemi felvételire is felkészítő, középiskolások számára alternatív oktatási programot nyújtó Engame Akadémia vezetője. – További nagy kérdés, hogy a jelentkezést leadott 430 diák közül végül mennyien fogják tudni ténylegesen megkezdeni tanulmányaikat 2021 szeptemberétől, illetve mennyien döntenek a halasztás vagy inkább Hollandia és egyéb európai országok mellett. Bízunk benne, hogy a visszaesés csak átmeneti, és pár éven belül olyan új megoldások születnek, melyek segítségével újra elérhetőbbé válik az Egyesült Királyság a magyar diákok számára is’.’

Forrás: Engame Akadémia

Vámolás, bankolás és GDPR

Bár az Egyesült Királyságban bejegyzett társaságokat a január 1-től nem kötelesek automatikusan elismerni az EU-tagállamok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Brexit-infója szerint a tavaly karácsonykor hosszas vajúdás után nyélbe ütött kilépési megállapodás egyik pozitívuma a vám- és kvótamentes kereskedelmi forgalom további biztosítása. Az Unió és az Egyesült Királyság közötti vámmentesség ugyanakkor csak abban az esetben ál fenn, ha a termék származását a kereskedők igazolni tudják. A megállapodás értelmében ugyanis a mentesség kizárólag az Egyesült Királyságban, illetve az EU-ban előállított, gyártott vagy összeszerelt árukra érvényes, vagyis az exportőröknek minden esetben nyilatkozniuk kell a termékek eredetéről. A részletszabályok további bürokratikus könnyítéseket tartalmaznak, viszont az Egyesült Királyság vámjogi szempontból mindenképp harmadik országnak minősül, így megszűnik az áruk szabad áramlásának eddig megszokott gyakorlata.

Ezzel párhuzamos megváltoztak az Egyesült Királyságban működő webshopokból történő vásárlás feltételei is. A Magyar Posta tájékoztatója szerint az onnan érkező árukra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más az Európai Unión kívüli országból, például Kínából érkező küldeményekre. Az így megrendelt áru 22 euróig áfa- és vámmentes, 150 euróig áfát, efelett pedig áfát és vámot is kell fizetni, vagyis a postán érkezett küldemény címzettjének a vámkezelés szolgáltatási díjával is számolnia kell.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején arra figyelmeztette a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő magyarokat, hogy az EU és az Egyesült Királyság viszonyát szabályozó kereskedelmi megállapodás nem terjed ki a pénzügyi szolgáltatásokra, az ottani intézményeknek és közvetítőknek így január 1-jétől megszűnt a határon átnyúló jogosítványa. 

A PricewaterhouseCoopers nemzetközi könyvvizsgáló cég budapesti irodájának összefoglalója szerint „2021. január elsejétől az Egyesült Királyság a GDPR szempontjából is harmadik országnak tekintendő. Ezért az EU-ból az Egyesült Királyságba történő személyes adat továbbításokra elvben további, a GDPR-ban meghatározott garancia-mechanizmusok lesznek szükségesek – ilyenek hiányában az adattovábbítás jogsértőnek minősülhet. Ugyanakkor, a 2020. december 24. napján megszületett kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében, az átmeneti időszak lejártát követő további fél évig, az eddigiekkel azonos módon, külön garancia-mechanizmusok nélkül lehetséges a személyes adatok továbbítása az Egyesült Királyságba. Egyelőre nem áll rendelkezésre arra vonatkozó információ, hogy az Európai Bizottság hoz-e 2021 első felében megfelelőségi határozatot az Egyesült Királyságra nézve, melyben rögzítené, hogy az ország joga kellő szintű védelmet biztosít az oda továbbított személyes adatok számára”. 

Kapcsolódó cikkek Qubiten: