Az amerikai űrügynökség szondája december 24-én 6,2 millió kilométerre halad majd el a Naptól. A megközelítés során 692 000 kilométeres óránkénti sebességet fog elérni, amivel fél óra alatt eljuthatna a Földtől a Holdig.
A képeken UV- és látható fényben is megmutatják magukat a Nap különböző forróságú rétegei, de a mágneses mezejéről és a plazma áramlásáról is készült térkép.
Milyen sors vár a több mint 190 milliárd dolláros költségű Nemzetközi Űrállomásra? Mi lesz az első európai marsjáróval, ami orosz rakétával és leszállóegységgel idén indult volna a bolygóra? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Parker, a naplégkör felső rétegébe elsőként berepülő napszonda sértetlenül vészelte át a csillagközi pokoltűz ötórás hőkezelését és a másodpercenként 100 kilométeres repülési sebességet. Azt is megüzente, hogy a napkorona jóval porosabb annál, amit mi eddig képzeltünk róla.
Az európai-amerikai űrszonda negyedszázados karrierje során nélkülözhetetlennek bizonyult az űridőjárás előrejelzésében és a Nap aktivitásának megfigyelésében, ráadásul több ezer üstököst is felfedezett. És bár volt, hogy majdnem teljesen nyoma veszett, az előrejelzések szerint öt évig még biztosan bírja.
Az európai-amerikai együttműködéssel az űrbe bocsátott Solar Orbiter szonda példátlan felbontásban tárta fel a hozzánk legközelebbi csillagot, és eddig nem látott struktúrákat azonosított rajta.