Útnak indult az amerikai űrügynökség IMAP űrszondája, aminek célja a Napot körülvevő hatalmas töltött részecske buborék, a helioszféra feltérképezése. Az IMAP szerda kora délután két másik szondával együtt emelkedett a magasba a SpaceX Falcon–9 rakétájának fedélzetén, amik a Nap által generált űridőjárást és annak bolygónkra gyakorolt hatásait követik majd nyomon.

Az IMAP a CNN szerint feltárja majd, hogy miként alakul ki a napszél, és hogyan hat kölcsön a helioszféra határán a csillagközi térrel. Ezt a régiót 2012-ben érte el a NASA Voyager–1 és 2018-ban a Voyager–2 űrszondája, közel 18 milliárd kilométernyi utazás után. Az IMAP 10 műszerével emellett befejezi a helioszféra feltérképezését, és segít majd megérteni, hogy a töltött részecske buborék miként ad védelmet Naprendszerünknek a nagy energiájú kozmikus részecskékkel szemben.

Ennek, a helioszféra által nyújtott védelemnek, a működésének és az időbeli változékonyságának megértése nagyon fontos a Föld közvetlen környezetétől eltávolódó emberes űrrepülésekhez, mondta az IMAP küldetését vezető David McComas, a Princeton Egyetem asztrofizikusa. A NASA több mint 50 év után 2026 februárjában indíthatja el az első, a Föld körüli pályát elhagyó űrrepülést, az Artemis–2-t, aminek során három amerikai és egy kanadai űrhajós kerüli majd meg a Holdat.

A szondák „példátlan betekintést nyújtanak majd az űridőjárásba” – mondta Joe Westlake, a NASA napfizikai részlegének vezetője egy vasárnapi sajtótájékoztatón. Az űridőjárás a szakember szerint mindenkit, és szinte minden űrtevékenységgel, vagy az emberi szükségletek ellátásával összefüggő rendszert érint.

A 782 millió dolláros költségű IMAP-al együtt utazó, szintén a NASA által indított Carruthers Geocorona Obszervatórium a Föld légkörének legfelső részét, az exoszférát, valamint az űridőjárás által okozott változásait tanulmányozza majd. A harmadik szonda, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) SWFO-L1 küldetése a nap 24 órájában mér majd, hogy korai figyelmeztetést adjon a Föld felé tartó napviharokra, amik károsíthatják a létfontosságú infrastruktúrát, vagy veszélybe sodorhatják űreszközök működését.

Mindhárom űreszköz a Nap és a Föld között elhelyezkedő, Lagrange–1 pontból folytatja majd méréseit, ahova januárban érkeznek majd meg 1,5 millió kilométernyi utazás után.