Az Oroszországot büntető szankciók rövid távon nem veszélyeztetik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) napi működését, ahol jelenleg három orosz, három amerikai, és egy olasz űrhajós tartózkodik. De milyen sors vár a több mint 190 milliárd dolláros költségű állomásra a következő években?

A német-orosz együttműködéssel megvalósított, 2019 óta működő eROSITA röntgen-űrtávcső német komponenseit február végén lekapcsolták, és a felek közötti tudományos együttműködést felfüggeszttették. Eközben az európai űrügynökség Rosalind Franklin marsjárója, amely egy orosz rakétával és leszállóegységgel indult volna idén a bolygóhoz, az eROSITA-val ellentétben még a világűrbe se jutott el. Mi lesz ezeknek küldetéseknek a sorsa, és hogyan érkezhetne meg mégis a Marsra az első európai marsjáró?

Kétségessé vált a jövője a Bajkál mélyvízi neutrínódetektornak is, amely az egyik korábbi adásban bemutatott antarktiszi IceCube detektor munkáját egészítené ki. Mekkora veszteség a csillagászatnak, ha nem lebegnek majd neutrínókat észlelő műszerek a világ legmélyebb és legidősebb tavában?

Március közepén elhunyt Eugene Parker, aki a napszél és a Nap mágneses terének leírásával a napkutatás egyik legfontosabb alakja volt, és akiről, még életében, a NASA a Parker Solar Probe napszondát elnevezte. Hogyan tudott ez az űrszonda a csillag közvetlen közelébe jutni, és milyen csodákra bukkant ott?

Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot, a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe, a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz, a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét, az ötödikben, hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső, és a hatodikban, hogy a szupernehéz fekete lyukak néha építeni is tudnak, nemcsak pusztítani.

(A címlapképen: Mark Thomas Vande Hei, a NASA asztronautája az ISS-ről nézi egy orosz Szojuz MSz-19 kapszula dokkolását 2022. február 4-én. Március végén, már jóval a háború kitörése után, Vende Hei és két orosz társa aztán ezzel az űreszközzel ért földet a kazahsztáni sztyeppén, Zsezkazgan térségében. Fotó: NASA)

Hallgass bele ezekbe is: