1 800 000 kilométert repült a napkoronában a NASA űrszondája, és sértetlenül megúszta

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A NASA Parker nevű napszondája hivatalosan is elérte a Napot, pontosabban a korona néven ismert, mindmáig felfedezetlen naplégköri réteget – jelentették az Amerikai Geofizikai Társaság keddi ülésén a konferencián részt vevő tudósok.

Nour Raouafi, az egyesült államokbeli Johns Hopkins Egyetem kutatója lenyűgözően izgalmasnak nevezte a Parker repülését, azt is megjegyezve, hogy a korona porosabbnak tűnt, mint ahogy arra a korábbi ismereteik alapján számítottak volna.

A Parker még áprilisban repült át a napkoronán. A napszonda ekkor már a nyolcadik napközeli átrepülését hajtotta végre. A bejelentést azért halasztották mostanra, mert a repülési adatok kinyerése és az adatok szakszerű elemzése külön-külön is hónapokig tartott.

Mivel a Napnak nincs valódi szilárd felszíne, a koronát legfeljebb közmegegyezéses alapon nevezhetjük annak. Az erős mágneses intenzitású korona közelről történő feltérképezése nagy segítség lehet a tudósoknak a földi életet is megzavaró napkitörések mélyebb megértésében. A szakértők remélik, hogy a napszondával pontosabb ismereteket szerezhetünk a napszél eredetéről és a folyamatról, ami a felmelegedéséhez, illetve a világűrbe való kicsapódásához vezet.

A másfél milliárd dolláros Parker napszonda, még laborkörülmények között, a floridai Kennedy Űrközponthoz közeli Titusville-ben. A felvétel 2018 júniusába készült.Fotó: GLENN BENSON/AFP

A NASA 2018-ban indította útnak a Parkert. A napszonda nagyjából 13 millió kilométerre volt a Nap középpontjától, amikor átrepült a szoláris légkör és a kiáramló napszél közötti egyenetlen sávon. A repülési adatok alapján a Parker legalább háromszor repült bele a koronába, és ugyanennyiszer bukkant fel belőle sértetlenül. A tudósok szerint az átmenet mindig zökkenőmentes volt.

„Az első és egyben legdrámaibb alkalom az volt, amikor körülbelül öt órán át tartózkodott [a koronában]. De persze most azt gondolod, hogy öt óra nem is hangzik olyan soknak.”

mondta a Guardiannek Justin Kasper, a Michigani Egyetem munkatársa. Kasper azt is elmondta, hogy a Parker elképesztő, másodpercenként 100 kilométeres sebességgel repült a koronában. Ha ezt megszorozzuk az ötórás átrepülés 18 ezer másodpercével, kiderül, hogy a Parker nagyjából 1 800 000 kilométeres szakaszon szántotta föl a napkoronát.

Az előzetes repülési adatok elemzése azt mutatja, hogy a Parker az augusztusi, sorban a kilencedik napközelítése során is belerepült a napkoronába, de ennek a megállapításához további vizsgálatokra lesz szükség. A Parker a NASA szerint 2025-ig lehet üzemképes; addig az előre meghatározott pályáján fogja folytatni a repülést. A terv szerint egyre közelebb és közelebb kerül a Nap középpontjához, míg el nem jön az a nap, amikor a Parker túl mélyre repül, és soha többé nem keveredik elő a napkoronából.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: