Az erdei békáknál a nemváltás nem jelent evolúciós zsákutcát
Magyar kutatók azt vizsgálták, hogy az ivarváltott állatok sikeresen szaporodnak-e a természetben, és ezzel miként befolyásolják a populációk túlélési esélyeit.
Magyar kutatók azt vizsgálták, hogy az ivarváltott állatok sikeresen szaporodnak-e a természetben, és ezzel miként befolyásolják a populációk túlélési esélyeit.
A brit egészségügyi szolgálat nemrég vizsgálta felül a nemi identitásukat megkérdőjelező vagy gender diszfóriát tapasztaló gyerekek kezelésének gyakorlatát, ennek értelmében már Skóciában is meg kell várni a 18. életév betöltését a pubertásblokkoló és hormonkezelések elkezdéséhez.
A szigorítás indoklása szerint nem bizonyítható, hogy a pubertásblokkolók használata segítene a saját testükkel szemben extrém mértékű diszkomfortot megélő gyerekeken, a kezelés hosszú távú negatív hatásai viszont egyértelműen bizonyíthatók.
Egyes kolóniák nem, más kalapácskorallok viszont minden évben egyszer nemet változtatnak, hogy így garantálják a fajfenntartást. Az állatvilágban nem egyedülálló a jelenség, de koralloknál eddig nem gyakran figyeltek meg hasonlót.
A tojáson kívüli hőmérséklet alapvetően befolyásolja a teknősembriók nemi szelekcióját. A Kínai Tudományos Akadémia etológusai szerint egyes fajoknál az embriók a tojáson belüli mozgással szavatolják, hogy a hőmérséklet változásai ellenére megfelelő legyen az ivararány.