Alig három év alatt globálisan több mint megkétszereződött az iskolai mobiltelefon-használatot betiltó oktatási rendszerek száma: Magyarországon idén szeptemberben a harmadik tanévüket kezdték meg a diákok az okoseszközeik nélkül, miközben több európai uniós tagállam is felzárkózott az erélyesen szabályozó országokhoz. Franciaország az idei tanévtől tovább szigorította a törvényeit, és a kormány az általános iskolák után a középiskolákban is korlátozta az okos eszközök alkalmazását. A globális, iskolai mobiltelefon-tiltások gyorsuló trendjének magyarázataként az Európai Bizottság friss elemzése a gyerekek figyelemhiányának és szétszórt koncentrációjának csökkentését hozza fel: a kutatásban megkérdezett, elsősorban alsó és felső tagozatos tanárok 70 százaléka vélekedett úgy, hogy az okostelefonok elvonják a diákok figyelmét az órákról.

Erre a jelenségre válaszul különböző mértékű korlátozásokkal reagáltak az európai uniós tagállamok: jelenleg az EU tizenhárom országában az egész iskola területén és az iskolában töltött idő alatt, illetve négy tagállamban az osztálytermi órák ideje alatt tiltják törvények az általános és középiskolába járó diákok mobiltelefon-használatát. Eközben hét tagállamban egyelőre nincs egységes nemzeti szabályozás, három országban pedig a tervezési fázisban tartanak az iskolai mobilhasználatra vonatkozó jogszabályok. A kormányok és az oktatási intézmények részéről az okostelefonok iskolai használatára vonatkozó egyre határozottabb elutasítás azonban továbbra is ellentéteket gerjeszt a tanulók és a tanárok körében is.

Magyarországon 2024 szeptemberében lépett életbe az a rendelet, ami szerint a tanulóknak az 1-13. évfolyamban az alapfokú művészeti iskolák, illetve a szakiskolák minden évfolyamán az egész tanítási nap folyamán tilos az okoseszközök használata. Ezeknek az alkalmazására kizárólag a pedagógusok vagy az igazgató adhat engedélyt: a TASZ 444-en megjelent cikke szerint ez a gyakorlat látszatmegoldás volt az Orbán-kormány részéről, miközben a telefonok elvétele plusz terheket ró a leszakadó térségekben működő iskolákra. A szervezet szerint ugyanis ezekben az intézményekben nem áll rendelkezésre megfelelő intézményi apparátus a gyerekek tudatos nevelésére: „a pedagógusi kapacitásnak azt a részét, amit lehetett volna akár a tudatos internethasználat tanítására fordítani, a telefonok le- és visszaadásának logisztikája és adminisztrációja fogja felemészteni. Az ide járó gyerekek elveszítik annak a lehetőségét, hogy az iskola felkészítse őket az önálló felnőtt életre, a jövő kihívásaira”.

Nem új trend

Bár két évvel ezelőtt több fronton is nagy felháborodást keltett az iskolai mobilozás betiltása Magyarországon, ez a trend jóval korábban kezdődött az uniós országokban. Bajorország az EU-ban elsőként, 2006-ban korlátozta az eszközök használatát az iskolákban, aztán a szabályozást 2022-ben enyhítették, majd a tavalyi tanévtől kezdve az 1-7. osztályos tanulóknak ismét tilos az iskolai mobilozás az egész tanítási nap alatt. Ehhez hasonlóan Olaszország is meglehetősen korán, 2007-ben korlátozta az iskolai mobiltelefon-használatot, majd 2024-ben a teljes iskolaidő alatti telefonozásra és az oktatási célú használatra is kiterjesztették a tiltást a 3-14 éves gyerekek esetében, tavaly pedig a felsőoktatási intézmények is bekerültek a szigorú szabályozás alá.

Ehhez képest vannak országok, ahol meglehetősen későn kezdték el korlátozni az okos eszközök iskolai használatát. A lett kormány tavaly májusban vezette be, hogy az 5 és 12 éves kor közötti gyerekeknek a teljes tanítási idő alatt tilos a mobiljaikat személyes célokra használni – kivéve, ha a tanárok azt oktatási célokból engedélyezik –, majd a lett kormány idén június 1-től a kilencedikesekre is kiterjesztette a tiltást. A balti ország döntését Agita Zarina-Sture, a Seimas Oktatási, Kulturális és Tudományos Bizottságának elnöke azzal indokolta, hogy „a kutatások azt mutatják, hogy a saját mobiltelefon jelenléte – még kikapcsolt állapotban is – negatívan befolyásolhatja az ember kognitív képességeit, valamint növelheti a digitális érzelmi bántalmazás kockázatát. Ezért fontos, hogy a korlátozások az összes általános iskolás gyermekre vonatkozzanak, hogy az órák alatt jobban tudjanak a tanulásra koncentrálni”.

Francia szigor

Franciaországban is központi téma az iskolások okoseszköz-használata: Emmanuel Macron francia elnök az idei tanév első napján a dél-franciaországi Mende város egyik iskolájában tett látogatásakor azt mondta a tanulóknak, hogy „nem jó, ha önöknél van a telefonjuk. Ez nem egyeztethető össze azzal, hogy odafigyeljenek az órákon”. A francia elnök ezt azután jelentette ki, hogy a parlament júliusban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint idén szeptember 1-től a középiskolások sem használhatnak mobiltelefont tanítási idő alatt. Ez a döntés annak a 2018-as tilalomnak a kiterjesztése, miszerint az alsó tagozatos általános iskolásoknak, illetve a 11 és 15 éves kor közötti tanulóknak tilos az okoseszközök használata az iskolában töltött idő alatt. Ugyanakkor a diákoktól vegyes vélemények érkeztek a francia kormány lépésére: volt, aki egyetértett a szigorítással, míg mások szerint a döntéshozók infantilis hozzáállásról tettek tanúbizonyságot, hiszen mostanra az okostelefonok a kamaszok mindennapi életének részévé és tájékozódásuk alapvető eszközévé váltak.

Macron nemcsak az okoseszközök iskolai használatával kapcsolatban sürget radikális változtatásokat, hanem a kiskorúak közösségimédia-jelenlétének lehetőségét is korlátozná: „azt láttuk, hogy minél inkább ki vagyunk téve a képernyőknek és a közösségi médiának, annál nehezebbé válik a figyelmünk fenntartása és az olvasásra való koncentrálás" – idézi a francia elnököt a Le Monde. Bár Macron az olyan közösségimédia-platformoktól is eltiltotta volna az iskolás korú gyerekeket, mint a TikTok, a francia legfelsőbb bíróság a szólásszabadságra hivatkozva augusztusban elutasította a javaslatot. Eközben a francia kormány azzal érvelt, hogy a kiskorúak online jelenlétének fokozatos és kiterjedt korlátozása kulcsfontosságú a virtuális térben előforduló zaklatás megelőzése és a kamaszok mentális egészségének megőrzése miatt. Macron a legfelsőbb bíróság visszautasítása után jelezte, hogy nem adja fel a küzdelmet a közösségi média és az okoseszközök ellen.

Nem mindenhol egységesek a szabályok

Bár egyre több uniós tagállam érvel a mobiltelefonok káros hatásainak csökkentése mellett, és vezet be országos szintű tilalmat az iskolákban, maradtak még olyan országok, ahol nem vonatkozik egységes szabályozás az iskolások okosekszöz-használatára. Litvániában az oktatási intézményekben az egységes nemzeti jogszabályi elvárások helyett az általános iskolák és óvodák a mobiltelefonok használatára vonatkozó saját szabályaik szerint kezdték meg az oktatást az idei tanévben. Csehországban sincs egyöntetű nemzeti szintű szabályozás, de a cseh Oktatási Minisztérium idén év elején országos iránymutatásban szólította fel az oktatási intézményeket a szigorúbb gyakorlatok kidolgozására. A minisztérium idén májusi felmérése szerint a cseh oktatási intézmények 93 százalékában, azaz több mint ötezer iskolában és óvodában szabályozták már a gyerekek okostelefon-használatát tanítási idő alatt.

Ehhez hasonlóan a spanyol iskolások mobilhasználatára vonatkozó szabályozás is decentralizált elven működik: bár egyelőre nincs egységes törvény a gyerekek digitáliseszköz-használatára, az olyan régiók, mint Madrid, Galícia, Andalúzia és Kasztília-La Mancha szigorú korlátozásokat vezettek be a képernyőidő csökkentésére. Az eddigi trendek alapján várhatóan a spanyolok is a nemzeti szintű szabályozás felé fordulnak, és 2024-ben az Oktatási Minisztérium közös, a tanulók okostelefon-használatára vonatkozó ajánláscsomagban is megállapodott a regionális döntéshozókkal.

Csengőhangok a nagyvilágból

A spanyolokhoz hasonlóan az Egyesült Államokra is jellemző a széttagolt, államonkénti szabályozás, miközben egyre több hatóság dönt a mobiltelefonok használatának korlátozása mellett: jelenleg legalább 39 állam és Washington DC is szigorúan szabályozza a tanulók iskolai okostelefon-használatát. A Guardian augusztusi cikke szerint bár a diákok legtöbbször partnerek az okoseszközök mellőzésének megvalósításában, gyakran nehezményezik, hogy a döntések nélkülük, és nagyon hirtelen születnek meg. Olivia Howard, az egyik New York állambeli középiskola 11. évfolyamos diákja a lapnak elmondta, hogy a vele azonos korúakkal egyetemben óvodás kora óta használ digitális eszközöket, ami jelentősen megnehezíti a képernyőidő radikális csökkentését egyik napról a másikra. Ugyanakkor az USA-ban gombamód szaporodik azoknak az államoknak a száma, amelyek kategorikusan elutasítják az iskolai mobilozást: Kaliforniában idén júliusban egy új állami törvény szerint a tankerületeknek olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amik korlátozzák a tanulók okostelefon-használatát az oktatási intézményekben.

Bár Kínában sincs érvényben országos korlátozás, az egyes tartományok már évekkel ezelőtt elkezdték szabályozni a mobilhasználatot: 2022-ben Fucsien tartomány népi kongresszusa elfogadta azt a rendeletet, ami megtiltja a diákoknak, hogy okoseszközöket tartsanak maguknál a tantermekben. A kínai Oktatási Minisztérium tavaly bevezetett szabályozása szerint a gyerekek nem vihetik be a mobiltelefonjaikat a tantermekbe. Legutóbb Csungking városa szigorította a tanulók mobilozási lehetőségeit, így az idei tanévtől az ottani gyerekekre teljes mobiltelefon-tilalom vonatkozik az iskolákban. A szigorodó világtrendekbe jól illeszkedik Ausztrália radikális példája is, ahol a kormány 2025 decemberében a 16 éven aluliaknak teljes körűen betiltotta a közösségimédia-használatot. Az ausztrál kormány az okostelefonokkal kapcsolatban sem engedékenyebb: a minisztérium nemcsak a telefonok használatát tiltotta be minden állami iskolában, hanem az online vizsgák megszüntetését is fontolóra vette, hogy tovább csökkentse a gyerekek képernyőidejét.

Az okostelefon-tiltás nemcsak a közvéleményt osztja meg, hanem a szakértőket is. Thomas Dee, a Stanford Graduate School of Education (GSE) professzora egy májusban publikált iskolai telefon tiltásokról szóló tanulmányában azt írta, hogy „egyértelműen indokolt lelkesedés övezi az iskolai telefonhasználati tilalmakat, de fontos felismerni, hogy a hatékony, telefonmentes tanulási környezetek kialakítása nem tűnik egyszerű vagy gyors megoldásnak”. Ezzel ellentétben az Európai Bizottság idei felmérésében megkérdezett tanárok üdvözölték a telefonok betiltását: a tapasztalatok szerint az eszközök tanítási időből történő kivonása megkönnyítette az osztályok mikromenedzsmenjét, és a tanároknak attól sem kellett tartaniuk, hogy a diákok titokban, jogsértő módon felvételt készítenek róluk. Ugyanakkor az elemzés szerint azok az iskolások, akik például zárkózottságuk miatt eddig az online térben találták meg a társas kapcsolódás lehetőségét, jóval nehezebb helyzetbe kerültek az okoseszközök drasztikus betiltása után.