Miközben számos őshonos faj veszélybe került, a szintén őshonos skorpiók egyre jobban érzik magukat Ausztráliában: az állatok csaknem az egész kontinensen megtalálhatóak, de a gyér növényzetű, homokos élőhelyeken egy hektárra akár 600 fészek is juthat. Heloise Gibb, az ausztrál La Trobe Egyetem ökológusa magyarázatot keresett erre a különös bőségre, és arra jutott, hogy az invazív ragadozók behurcolása nélkül skorpióból is kevesebb akadna az országban.

Az európai ragadozók 230 évvel ezelőtti megjelenése után az őshonos emlősök rohamos pusztulásnak indultak: a hivatalos adatok szerint ez alatt az idő alatt 29 faj pusztult ki, és 21 került veszélyeztetett státuszba. A macskák és a rókák elszaporodása miatt sebezhetővé vált a közönséges erszényesnyúl (Macrotis lagotis) is, eltűnésével pedig akadálytalanul szaporodhattak a skorpiók is.

Sérülékeny ökoszisztéma

Az erszényesnyulak egyrészt megették a skorpiókat, másrészt a talaj feltúrásával gazdagabb növényzetet is biztosítottak a környéken, mint amit a skorpiók kedvelnek, így nagy szerepük volt a populáció kordában tartásában. A kutatók szerint az erszényesnyulak visszatelepítésével növelni lehetne a biodiverzitást: már az is visszaszorította a skorpiók és pókok számát, amikor csak imitálták az állatok földtúró tevékenységét, azokon a területeken pedig, ahová az erszényesnyulakat beengedték, de az invazív ragadozókat nem, több faj volt képes megélni, mint a skorpióktól hemzsegő pusztán.

Gibb szerint a mostani felfedezések egyrészt arra utalnak, hogy 200 évvel ezelőtt jóval kevesebb skorpió élt Ausztráliában, mint most, másrészt lehetőséget adnak arra is, hogy a kutatók kisebb területeken visszaállíthassák az eredeti állapotokat. Ez az ökológus szerint meglehetősen nehéz feladatnak tűnik, ugyanis senki sem tudja, hogy milyenek is lehettek ezek az állapotok, az azonban világosnak tűnik, hogy egyetlen faj visszaszorulása milyen komoly következményekkel jár az egész ökoszisztémára a skorpióktól az őshonos növények elterjedésééig.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Cook kapitányon kifogott, az oroszok megtalálták, az emberiség tönkreteszi, mi az?

Bodnár Zsolt tudomány 2020. február 8.

Elméletben már Arisztotelész is rájött, hogy az Északi-sarkot ellensúlyoznia kell valaminek, de 1820-ig kellett várni arra, hogy az emberek megtudják, mit rejt az Ismeretlen Déli Föld néven megjelölt terület. 200 éve fedezték fel az Antarktiszt.

Az utcai lámpák miatt híznak az óriásvarangyok

Dippold Ádám majom 2020. július 2.

Japán kutatók szerint semmi sem hat olyan serkentően az óriásvarangy étvágyára, mint a közvilágítás, ennek szabályozásával pedig az invazív faj elterjedését is szabályozni lehetne.

Ausztráliában már kétszer olyan hosszú a nyár, mint a tél

Qubit.hu tudomány 2020. március 2.

A 20. század közepe óta jelentősen változott a klíma Ausztrália legsűrűbben lakott szubtrópusi, illetve mérséklet égövi területein: a nyárias hőmérsékletek átlagosan 31 nappal tovább kitartanak, míg a tél 23 nappal rövidült.