Egyre több a skorpió Brazília városaiban, ami egyre több skorpiómarást is jelent, ez pedig súlyos terhet jelent a brazil egészségügynek, és súlyos közegészségügyi kockázatokkal jár – olvasható egy frissen megjelent tanulmányban. A kutatók szerint 2014 és 2023 között 254,70 százalékkal emelkedett a skorpiómarások száma, de itt csak azokat az esetek vizsgálták, amelyek kórházi ellátást igényeltek, a valóságban ennél sokkal több eset fordulhatott elő.

A jelenség legfőbb oka a városok, leginkább a nyomornegyedek terjeszkedése, az erdőirtás és a klímaváltozás. Rogério Bertani, a Butantan Intézet skorpóspecialistája szerint a városokban évek óta egyre gyakrabban lehet skorpióval találkozni, és attól tart, hogy a helyzet egyre rosszabb lesz, mivel a skorpiók számára a városok ideális élőhelyet jelentenek.

„A gyors urbanizáció átalakította az élőhelyeket Brazíliában, a városokban pedig minden megvan, amire a skorpióknak szüksége lehet: a falak, csövek és építési hulladékok búvóhelyet biztosítanak a számukra, kedvelik a meleget, a csótányok és más városi gerinctelen fajok pedig bőséges élelemforrást biztosítanak a számukra” – nyilatkozta Manuela Berto Pucca, a tanulmány vezető szerzője a Guardiannak.

Ritkán halálos

A kutatók négy skorpiófaj (Tityus serrulatus, T. bahiensis, T. stigmurus, T. obscurus) elterjedését vizsgálták, ezeknek a marása lehet veszélyes az emberre is. A legveszélyesebbnek tartott sárga skorpió (T. serrulatus) felelős a legtöbb marásért, amely az esetek többségében nem jár súlyos panaszokkal, de az idősek és gyerekek esetében akár halálos is lehet. A brazil egészségügyi minisztérium egy 2018-as közleménye szerint a marások 87 százalékában ellenszérumra sincsen szükség, a mostani tanulmány adatai szerint a jelentett esetek mindössze 0,1 százaléka volt halálos.

Brazíliában korábban a skorpiók csak vidéken számítottak elterjedtnek, a hűvösebb déli államokban pedig nem is nagyon fordultak elő, a felmelegedés miatt viszont most már ott is megtalálhatóak, kipusztítani pedig szinte lehetetlen őket. A sárga skorpiók akár 400 napot is kibírnak élelem nélkül, raádásul önmegtermékenyítőek, és évente kétszer 20-30 kis skorpiónak adnak életet.

A kutatók szerint a jobb higiéniai körülmények megteremtésével, rendezettebb építkezéssel, a búvóhelyükül szolgáló rések betapasztásával meg lehet előzni a terjedésüket, skorpiómarás esetén pedig még akkor is érdemes ellenszérumot kérni, ha a tünetek nem tűnnek súlyosnak – igaz, Brazíliában a rengeteg skorpió ellenére sem férhető hozzá mindenhol a szer.

Jó hír viszont, hogy a skorpiók nem támadnak ok nélkül, csak védekeznek, és Pucca szerint rendkívül fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, ezért nem szabad az ember ellenségének tekinteni őket, de azért azt javasolja, hogy ha Brazíliában járunk, azért a biztonság kedvéért rázzuk ki a törölközőt és nézzünk bele a cipőnkbe, mielőtt felvesszük.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ellepték a skorpiók Ausztráliát

Dippold Ádám tudomány 2020. szeptember 16.

Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.

Maja beöntések, székrekedéses skorpiók – megvannak az idei IgNobel díjazottjai

Dippold Ádám majom 2022. szeptember 16.

Egy hónappal az igazi Nobel-díjak kiosztása előtt idén is megrendezték a meglepő, fura vagy hülye kutatásokat bemutató IgNobel díjátadóját a Harvardon, a díjazottak között ezúttal szerencsekutatók, szívdobbanásvizsgálók és a székrekedéses skorpiók szexuális életét vizsgáló tudósok is akadnak.

A skorpió az egyik legősibb szárazföldi lény

Dippold Ádám tudomány 2020. január 17.

A Parioscorpio venator lehetett az egyik első állat, amely alkalmazkodott a szárazföldi léthez 437 millió évvel ezelőtt. Olyan sikerrel szállt partra, hogy a skorpiók felépítésében azóta sem változott túl sok minden.