Szúnyogokra vadászó drónokkal veszik fel a harcot a malária ellen Afrikában
Bár egy évszázada még szinte az egész világot fenyegette, a malária ma már csak négy térséget veszélyeztet: kisebb mértékben Délkelet-Ázsiát, Latin-Amerikát és a Közel-Keletet, de a megbetegedések 90 százaléka, illetve a halálozások 92 százaléka a szubszaharai Afrika területén történik. Globálisan évente nagyjából 200 millióan kapják el az Anopheles szúnyogok nőstényei által terjesztett kórokozók fertőzésével kialakuló maláriát, ami még mindig évi 500 ezer halálos áldozatot szed, javarészt (70%) az 5 év alatti gyermekek körében.
Tanzániában most a megszokott gyógyszerek és megelőző módszerek mellett új fegyver jelent meg a malária elleni küzdelemben: szúnyogvadász drónok bevetésével kísérletezgetnek. A walesi Aberystwyth University által kezdeményezett kutatás helyszíne nem véletlen: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os maláriajelentése szerint az összes halálos kimenetelű megbetegedés 4 százaléka Tanzániában történik, ezzel az ötödik helyen áll a legveszélyesebb országok sorában.
Az elmúlt években több százmillió, rovarölő szerrel bevont hálót osztottak szét afrikai országokban, amelyek az ágy köré húzva védik az embereket a fertőzéstől. A hálók és a házon belül használandó rovarirtó spray-k terjesztése hatásos módszernek bizonyult: a Tanzániához tartozó szigetcsoport, Zanzibár egyes területein 40 százalékról 0,2-0,5 százalékra csökkent a maláriások száma 2005 és 2012 között.
A legjobb védekezés a támadás
Most viszont ahelyett, hogy megvárnák, míg házhoz jönnek a szúnyogok, a probléma elébe indultak – írja a zanzibári kutatást vezető Andy Hardy a Conversation cikkében. A kísérlet során olyan vízterületeket kerestek drónokkal, ahol a szúnyogok tenyésznek: a jóllakott, kipihent felnőtt szúnyogok párt keresnek maguknak, majd együtt olyan helyre húzódnak, ahol kényelmesen le tudják rakni petéiket – általában pocsolyák, folyómedrek szélei vagy öntözött termőföldek jöhetnek szóba. Ezek feltérképezése korábban vagy lehetetlen (megközelíthetetlen helyszínek), vagy túl költséges (munkaerő) volt, drónok segítségével azonban gyorsan és hatékonyan fel tudják térképezni a lehetséges szúnyoglelőhelyeket.
Egy középkategóriás drónnal (DJI Phantom 3) 20 perc alatt sikerült felmérni egy 30 hektáros rizsföldet, majd még aznap délután lokalizálták a rajta található összes vízterületet. Ezt a technikát egyelőre a szúnyogok petéit és lárváit kereső rovarirtó csapatok útmutatására kívánják használni, de később közvetlen rovarirtó szerepet is ruháznának a drónokra.
Bár a zanzibáriak gyanakodva tekintenek a drónokra, Hardy elmondta: a közösségek rangidős bölcseivel együttműködve igyekeztek mindenkinek elmagyarázni, pontosan mire is használják a repülő szerkezeteket. Így végül sikerült meggyőzni a helyieket arról, hogy az eddig használt megelőzési gyakorlatokkal együtt a számukra leginkább háborús asszociációval bíró dróntechnológia tényleges lehetőséget nyithat a malária felszámolására.