„Az első vállalat, amely megsértette a nyilvánosságra vonatkozó új szabályokat” – hívta fel olvasói figyelmét a Financial Times az Európai Parlamentben (EP) szeptember végén kirobbant kitiltási botrányra. A képviselőcsoportok vezetőiből álló testület ugyanis eddig egyedülálló módon visszavonta az amerikai székhelyű agrokémiai mamutcég, a Monsanto lobbistáinak belépési engedélyeit. Az indoklás szerint a multinacionális vállalat által megbízott kijáróembereknek nincs keresnivalójuk az európai döntéshozók közelében, miközben az anyacég nem hajlandó együttműködni az EP energiaügyi és környezetvédelmi bizottságaival.

„Az Európai Parlament októberben határozottan kiállt amellett, hogy 5 éven belül ki kell vonni a forgalomból a glifozát nevű gyomirtót, amely a Monsanto RoundUp nevű növényvédő szerének aktív hatóanyaga. A szer valószínűleg rákkeltő is – egy jelenleg Amerikában zajló per alapján ezt a Monsanto el akarja titkolni nyilvánosság elől. A vállalat a törvényes és átlátható lehetőségeket megkerülve igyekszik befolyásolni az uniós döntéshozók munkáját is, mert a glifozát biztonságosságának vizsgálata, illetve a szer használatának európai újraengedélyezése dollármilliárdos üzlet” – válaszolt kérdésünkre Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Az amerikai főhadiszállású multi azonban úgy vélte, az Európai Parlament nem a megfelelő fórum e kérdések megvitatására.

„Ha a Monsanto szerint 500 millió európai választott parlamentje nem a megfelelő hely a kérdés megvitatására, akkor egyfelől lehet, hogy Európa nem a megfelelő hely a Monsanto kemikáliája számára, másrészt akkor az EP a Monsanto lobbistái számára sem lehet megfelelő. Jobb, ha nem járkálnak ott, ahol szerintük nem kell erről a kérdésről vitázni” – kommentálta a vállalat érveit Jávor.

Monsanto Papers

Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO Rákkutató Ügynöksége (IARC) 2015-ben úgy foglalt állást, hogy az évek óta a kínai vegyipar által előállított hatóanyag az emberi szervezet számára rákkeltő lehet, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) kockázatbecslése szerint ugyanakkor nem karcinogén. Az eltérő eredmények az értékelési módszerek különbségein alapulnak. A „Monsanto Papers” című terjedelmes jelentést az amerikai igazságszolgáltatás állította össze még márciusban. A papírokból állítólag kiderül, hogy a Monsanto már 1999-ben tudott a glifozát mutagén és toxikus hatásairól, az amerikai cég viszont „ócska tudománynak” minősítette az IARC szakvéleményét, és rejtett motivációval, illetve azzal vádolta a szervezetet, hogy részrehajlóan válogat a tanulmányok között.

„Az IARC és az EFSA vizsgálati eredményei között feszülő ellentmondás feloldása végett szerettük volna megismerni vizsgálatának dokumentumait, de egyévi időhúzás után is csak korlátozott betekintést kaptunk, a lényegi információkat elzárták előlünk, ezért három képviselőtársammal pert indítottam az EFSA ellen, annak érdekében, hogy nyilvánosságra hozzák a dokumentumokat” – ismertette a fejleményeket Jávor Benedek.

Időközben, mint azt a Qubit is megírta, november 26-án az EU 18 tagállama megszavazta, hogy a glifozát további 5 évig használatba maradhasson Európában.

Trösztbukta

A lobbisták kitiltása azért is keltett erős visszhangot, mert az Európai Bizottság idén augusztusban már indított egy vizsgálatot, amely nagyságrendekkel inkább meghatározza az amerikai cég jövőjét, mint a gyomirtó szer esetleges betiltása. A német gyógyszeripari birodalomhoz tartozó Bayer CropScience és a Monsanto 66 milliárd dolláros (56 milliárd eurós) fúziójával kapcsolatban támadtak kétségek Brüsszelben. Amennyiben ugyanis az üzlet megvalósulna, a világ legnagyobb integrált növényvédőszer- és vetőmag-vállalata jönne létre. Az európai trösztellenes szabályozás szerint viszont e frigy drasztikusan csökkentené a „kulcsfontosságú termékek versenyhelyzetét”. Az eurobürokraták érvei nem alaptalanok: a két óriáscég birtokolja ugyanis a globális vetőmagpiac több mint ötödét (1. ábra). Az üzleti világsajtó – mások mellett a Wall Street Journal kommentárja szerint – még pikánsabbá teszi a vizsgálatot, hogy a Monsanto és a Bayer kulcsszereplői a génmódosítással előállított növényekkel operáló szektornak, amelyet az Európai Unió jelenleg karanténban tart.

Európa ellenáll

A magyar szakterminológiában és a jogszabályokban géntechnológiával módosított szervezetnek hívott GMO-k köztermesztését, az e növények feldolgozásából, illetve az ilyen takarmányon tartott állatokból származó élelmiszerek forgalmazását Európában szabályozzák a legszigorúbban. Az öreg kontinens GMO-mentességet preferáló attitűdje kivételes. Az AgroNews című hongkongi székhelyű nemzetközi szakportál legfrissebb elemzése szerint 2016-ban a világ 58,5 milliárd dolláros vetőmagpiacának 35 százalékát a génmódosított növények tették ki. Gyártóik azok a multinacionális tőzsdei cégek, amelyek korábbi vegyipari, agrokémiai profiljukat bővítve kebelezték be a mezőgazdaságot. A már említett piacvezető Monsanto, a szintén multiként működő Bayer, a BASF, a DuPont Pioneer, a Groupe Limagrain, a Syngenta, az amerikai Dow AgroScience és a Land O’Lake, a japán Sakata Seed, valamint a holland Takii Seed és a Rijk Zwaan uralják a terepet.

Az iparági szereplők által alapított, lobbiszervezetként működő Agrár-biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Beszerzőközpontja (ISAAA) adatai szerint jelenleg a génmódosított növények termesztése a világ 26 országára – terminológiájuk szerint 19 fejlődő és 7 ipari országra – terjed ki, de a piac és a vetésterületek 91 százalékán öt ország – USA, Brazília, Argentína, Kanada és India – osztozik. Jellemző a szektor agresszív expanziójára, hogy az USA-ban a GMO-terület egy év alatt 2,8 százalékkal (72,9 millió hektárra), Brazíliában pedig 11,1 százalékkal (49,1 millió hektárra) növekedett.

Összehasonlításul: az EU-ban Portugáliában, Spanyolországban, Csehországban és Szlovákiában összesen 136 ezer hektáron termesztenek GMO növényeket, köztük a Monsanto egyik kukoricahibridjét.

Magyarország hivatalosan továbbra sem tervezi a GMO-k termesztésének engedélyezését, viszont a 2007-ben létrehozott, a szóba jöhető területek avatott szakemberiből álló és máig működő GMO-kerekasztal véleménye szerint a jelenlegi szabályozás módosítására lehet szükség Magyarországon is. Most ugyanis az úgynevezett transzgenikus, vagyis a fajidegen génnel „ellátott” növények termesztése áll a tilalom fókuszában. Csakhogy a legújabb, a multik által is preferált ciszgenikus módszer miatt – ugyanabból a növényből származó gént visznek be molekuláris módszerekkel ugyanarra a helyre, ahol az eredeti gén volt – szükség lehet a változtatásra. A GMO-mentes termékek hazai szabályozását furcsa mód nem is olyan rég enyhítették: a mentesnek jelölt élelmiszereknél a korábbi 0,1 százalékról 0,9 százalékra emelték az előállításkor maximálisan felhasználható genetikailag módosított takarmány mennyiségét.

Tesztelés helyett élesben

Míg a GMO-vita Európában elsősorban tudományos alapon, a kockázatok tüzetes elemzése mentén zajlik, addig a szántóföldi biotechnológiát élesben tesztelő USA-ban a gazdálkodók bőrére megy a játék. A Monsanto gyomirtója megosztja a farmereket címmel szeptember végén a New York Times közölt hosszabb riportot olyan szója- és gyapottermesztőkről, akiknek meggyűlt a baja a GMO-iparral. Közelebbről a Dicamba nevű széles spektrumú növényvédő hatóanyaggal és a génmódosítással rezisztenssé tett növényekkel. A lap tudósítása szerint Missouri államban idén 10 millió hektáron vetettek a vetőmaggyár legújabb termékéből, amelynek ültetvényeit szintén az általuk csomagban kínált gyomirtóval kell permetezni a garantált eredmény eléréséhez. Csakhogy az új XtendiMax márkanevű szer illékonyságának beállításával baj lehetett, mert a szomszédok nem rezisztens magról nevelt ültetvényei sorra a gyomok sorsára jutottak. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint közel 1 millió hektár gyapot- és szójaföld szenvedett károsodást.

A Reuters értesülései szerint a Monsanto úgy vezette be termékét a piacra, hogy lényegében kizárta a független vizsgálatok lehetőségét, és sem a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (EPA), sem az állami hatóságok nem szólhattak bele érdemben. Több egyetemi kutatóintézet kapott ugyan mintákat az egyébiránt több évtizede használatos szerből, de olyan szerződési kikötéssel, amely kifejezetten megtiltotta az úgynevezett volatilitás – a párolgás és terjedés – tesztelését.

Scott Partridge, a Monsanto globális stratégiáért felelős alelnöke azt mondta: azért nem engedték a teszteket, mert azok „szükségtelenek” voltak. A cég szerint az új Dicamba-verzió kevésbé illékony (volatilis), mint a korábbiak, amelyeket a kutatók már egyszer biztonságosnak találtak.