Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
A nemzeti konzultáció eredménye szerint a magyarok 99 százaléka nem kér az ukrán GMO-növényekből. Csakhogy valójában épp az orosz invázió vágta el az EU-t a GMO-mentes ukrán gabonától, és nyitott utat például a génmódosított amerikai és brazil kukorica előtt.
Azt szeretnék, ha mentesítenék az elavult uniós GMO-szabályok alól az új génszerkesztési technológiákat, mert a hagyományos növénynemesítési módszerek túl sokáig tartanak, és a klímaváltozás korában nincs rájuk idő.
Az új technológiák időjárásálló és magas hozamú növényeket ígérnek. Az EU most hajlik arra, hogy lazítsa a korábbi szigorú szabályozást, és meglepő módon a magyar agrártárca is egyre engedékenyebb – a természetvédők aggályai ellenére.
Az Európai Bizottság hétfőn megjelent javaslata szerint a szigorú uniós GMO-szabályozás nem terjedne ki az elmúlt húsz évben fejlesztett génszerkesztési módszerekkel nemesített növények közcélú termesztésére. Óriási a tiltakozás.
A bioetika megkerülhetetlen egy olyan korszakban, amikor a génmanipuláció a mindennapi élet részévé vált. Milyen tudományetikai, állatjóléti és morálfilozófiai aspektusai vannak a kérdéskörnek? Meddig szólhat bele az ember a környezete alakításába? Válaszok a Glossza videójában.
Oxfordi stílusú vitát rendeztek az ELTE TTK Biológiai Intézetében: a kék sarokban Varga Máté genetikus érvelt a dizájnerbébik eljövetele ellen, a piros sarokban Málnási-Csizmadia András biokémikus igyekezett visszavágni. A vita végére a közönség véleménye is megfordult a kérdésről.
A lila héjú és húsú paradicsom tízszer többet tartalmaz az áfonyában is megtalálható, antocián nevű antioxidáns pigmentekből, mint a hagyományos paradicsomfélék. Az egészségesebb és tartósabb lila paradicsomot elsőként az USA-ban engedélyezhetik.
A CEU Bibó István Szabadegyetemének szerdai beszélgetésén megszólaló agrárszakemberek nem vonták kétségbe a legújabb géntechnológiai eljárások létjogosultságát, de szerintük csak a komplex ökológiai megoldások lehetnek eredményesek.
A dohánymolytetű természetes génmódosításnak vetette alá magát, hogy ellenálljon a növényi mérgeknek. A horizontális géntranszfer jelensége felettébb ritka a bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban.
A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.
Jövőre már a boltokba kerülhet az Egyesült Államokban az a krumpli és a gomba, amely nem barnul meg, ha felvágjuk, de felturbózzák a banánt és a gabonát is. Sokan tudományos áttörésről, a banán és a kakaó megmentéséről beszélnek, míg mások a technológia veszélyeire hívják fel a figyelmet. A fogyasztók szokás szerint bizalmatlanok.
Immár semmi sem gátolja a vetőmagok és növényvédőszerek világpiacát uraló óriáskonszern létrejöttét.
Kétségtelen, hogy az új technológiák máshogyan avatkoznak be a természetes folyamatokba, mint a korábbiak. Az MTA állásfoglalását közismerten GMO-párti akadémikusok jegyzik.