Az új technológiák időjárásálló és magas hozamú növényeket ígérnek. Az EU most hajlik arra, hogy lazítsa a korábbi szigorú szabályozást, és meglepő módon a magyar agrártárca is egyre engedékenyebb – a természetvédők aggályai ellenére.
Az Európai Bizottság hétfőn megjelent javaslata szerint a szigorú uniós GMO-szabályozás nem terjedne ki az elmúlt húsz évben fejlesztett génszerkesztési módszerekkel nemesített növények közcélú termesztésére. Óriási a tiltakozás.
A bioetika megkerülhetetlen egy olyan korszakban, amikor a génmanipuláció a mindennapi élet részévé vált. Milyen tudományetikai, állatjóléti és morálfilozófiai aspektusai vannak a kérdéskörnek? Meddig szólhat bele az ember a környezete alakításába? Válaszok a Glossza videójában.
Oxfordi stílusú vitát rendeztek az ELTE TTK Biológiai Intézetében: a kék sarokban Varga Máté genetikus érvelt a dizájnerbébik eljövetele ellen, a piros sarokban Málnási-Csizmadia András biokémikus igyekezett visszavágni. A vita végére a közönség véleménye is megfordult a kérdésről.
A lila héjú és húsú paradicsom tízszer többet tartalmaz az áfonyában is megtalálható, antocián nevű antioxidáns pigmentekből, mint a hagyományos paradicsomfélék. Az egészségesebb és tartósabb lila paradicsomot elsőként az USA-ban engedélyezhetik.
A CEU Bibó István Szabadegyetemének szerdai beszélgetésén megszólaló agrárszakemberek nem vonták kétségbe a legújabb géntechnológiai eljárások létjogosultságát, de szerintük csak a komplex ökológiai megoldások lehetnek eredményesek.
A dohánymolytetű természetes génmódosításnak vetette alá magát, hogy ellenálljon a növényi mérgeknek. A horizontális géntranszfer jelensége felettébb ritka a bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban.
A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.
Jövőre már a boltokba kerülhet az Egyesült Államokban az a krumpli és a gomba, amely nem barnul meg, ha felvágjuk, de felturbózzák a banánt és a gabonát is. Sokan tudományos áttörésről, a banán és a kakaó megmentéséről beszélnek, míg mások a technológia veszélyeire hívják fel a figyelmet. A fogyasztók szokás szerint bizalmatlanok.
Immár semmi sem gátolja a vetőmagok és növényvédőszerek világpiacát uraló óriáskonszern létrejöttét.
Kétségtelen, hogy az új technológiák máshogyan avatkoznak be a természetes folyamatokba, mint a korábbiak. Az MTA állásfoglalását közismerten GMO-párti akadémikusok jegyzik.
A GMO-szektor agresszívan terjeszkedik, a piac és a vetésterületek 91 százalékán mindössze öt ország osztozik. Az Európai Parlamentből nemrég kitiltották az egyik érdekelt mamutcég lobbistáit.