Légi taxiként használják a baktériumok a legyeket, amelyek sokkal veszélyesebbek, mint eddig hitték

Három kontinens 116 házilegyének és fémeslegyének (vagy dongólegyének) mikrobiomját, vagyis a testükben élő mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák stb.) rendszerét vizsgálták a Rio de Janeiro-i Szövetségi Egyetem kutatásában. Az Egyesült Államokból, Brazíliából és Szingapúrból származó legyek között voltak városi, vidéki és természetes környezetben élők is, többek közt piacról, kórházból, szemétlerakóból és esőerdőből is gyűjtöttek be egyedeket.

A tudósok a legyek különböző testrészeiből (fej, tor, potroh, láb, szárny) kivont és szekvenált DNS-eket elemezték. A kutatást vezető Ana Carolina Junqueira szerint most először készült olyan tanulmány, amely kórokozókat hordozó rovarok teljes mikrobiális DNS-tartalmát vizsgálta modern molekuláris technológiával – az eredményeket a Scientific Reports folyóiratban közölték.

Összesen 667 különböző baktériumfajt találtak a legyeken (ebből 237-et mindkét légyfajon), többségük emberi betegségeket is okozhat – 15 egyednél a gyomorrák és a gyomorfekély kialakulásának esélyét növelő Helicobacter pylori nevű baktériumra is rábukkantak. A kutatók még most sem tudják, milyen módszerrel fertőz ez a baktérium, de egészen idáig nem tartották a legyeket a H. pylori potenciális hordozóinak.

Fémeslégy, vagy más néven dongólégyFotó: Wikimedia Commons

„Ez a tanulmány rámutathat egy olyan fertőzési mechanizmusra, ami eddig elkerülte az egészségügyi szervek figyelmét, vagyis hogy a legyeknek nagy szerepük lehet a járványok gyors kitörésében” – mondta a BBC-nek a kutatásban részt vevő Donald Bryant. A házilegyek és a fémeslegyek számtalan betegséget terjeszthetnek (pl. vérmérgezés, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut), mivel nemcsak étrendjükben található meg az ürülék és különböző rothadó anyagok, de petéiket is ezekbe rakják le százszámra, hogy már lárváik is ilyenekkel táplálkozzanak.

A legtöbb mikroorganizmust a lábakon és a szárnyakon találták, ami a tanulmány egyik szerzője, Stephan Schuster szerint arra utal, hogy „a baktériumok légi taxiként használják a legyeket, hogy új terepen nőjenek és terjedjenek tovább”. A házilegyek leginkább rothadt gyümölccsel és ürülékkel táplálkoznak, fémeslegyeket pedig állati tetemek és húsfeldolgozó üzemek környékén a legegyszerűbb elcsípni. Nem meglepő módon a városban begyűjtött egyedek több kórokozót hordoztak, mint a vidéki vagy természetbeli társaik.

De a kutatók máris rájöttek, hogyan lehetne hasznosítani a mikroorganizmusokat különösen vonzó legyeket: afféle bionikus drónként a legkisebb résekbe is beférkőzhetnének, így olyan helyekről gyűjthetnének be mikroorganizmusokat, amelyekhez hagyományos mintavételi eszközökkel nem lehet hozzáférni.