Kvadkopterrel venné be a Titánt, és üstökösmagot lopna a NASA
Az Egyesült Államok űrhivatala, a NASA december 20-án kiválasztotta a 2025-ben indítandó két missziójához tervezett űreszközöket. A New Frontiers program égisze alatt a Szaturnusz Titán nevű holdját a Dragonfly (Szitakötő) elnevezésű 8 rotoros – légnemű, szilárd és folyékony közegben, illetve a felszínen is közlekedni képes – drónszerű kvadkopter térképezné fel. Az önjáró felfedező robot a NASA korábbi expedíciójának nyomában jár.
A Cassini űrszonda Huygens leszállóegysége 2005 januárjában landolt a Titánon. Fedélzetén magyar közreműködéssel készített berendezések is voltak: a fedélzeti magnetométer és a plazmaspektrométer földi ellenőrző és kalibráló rendszerét az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (ma MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) szakemberei alkották meg. A Huygens talajt is fogott a Titánon, és lélegzetelállító fotókat küldött a Naprendszer második legnagyobb holdjának hegyek, metánból álló tengerek és tavak szabdalta felszínéről.
A Dragonfly 2034-ben érné el a Titánt. A hold felszínén végzett anyagvizsgálatokkal arra a kérdésre keresné a választ, hogy milyen körülmények tették lehetővé a prebiotikus molekulák létrejöttét a Földön, illetve hogy a folyékony metán és etán lehetővé tenné-e más, nem víz-, hanem szénhidrogén-alapú élet kialakulását.
A kvadkopter, miután a nukleáris reaktoraiból elfogyott az üzemanyag, végleg a Titánon marad, viszont a másik misszióhoz kiválasztott űreszköz a 2025-ös start után vissza is térne a Földre. A beszédes elnevezésű Comet Astrobiology Exploration Sample Return (CAESAR) olyan üstökösvadász, amelynek feladata, hogy leszálljon a 67P/Csurjumov–Geraszimenko felszínére, mintát vegyen az üstökös magjából, majd a matériát visszaszállítsa a földi laboratóriumokba.
A nevezett kométát az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű szondája már meglátogatta 2014 őszén, ám nem sikerült jól a landolása, többször is visszapattant a felszínről, majd egy olyan helyre zuhant, ahonnan csak egyszer tudott bejelentkezni. A leszállóegység energiakészletei kimerültek, a kutatók pedig 2016 februárjában befejezettnek nyilvánították a küldetést.
A CAESAR tervezésénél állítólag már figyelembe vették a Rosetta hiányosságait is. Az üstökös anyagának vizsgálata egyébiránt azért rejthet meglepetéseket, mert az általánosan elfogadott teóriák szerint a Föld felszíni vízkészletének java üstökösökről érkezett. A CAESAR a tervek szerint 2025-ben hagyná el a Földet, hogy aztán 14 után térjen vissza az üstökös anyagával.