Egy ausztrál kórházban ültették be a titánszivet a negyvenes férfi mellkasába. A fémszivet előállító cég bizakodik, és úgy érzi, áttörést hozott az eddigi műsziveknél sokkal tartósabb fémszerv.
A nikkel és a titán speciális ötvözete olyan erős, mint az acél, de 20-szor rugalmasabb, ami egészen új alkalmazási lehetőségeket tesz lehetővé.
Azzal a különbséggel, hogy édesvízi folyók és sós óceánok helyett a Titánon metánban gazdag folyók és etánban gazdag óceánok tarkítják a felszínt.
Az amerikai parti őrség szerint az utasok maradványait is kiemelték, a roncsokat az Egyesült Államok és Kanada közlekedésbiztonsági szervezetei vizsgálják.
A hajó orrától alig 500 méterre landoltak az óceán fenekén a tengeralattjáró maradványai – a térkép eredeti változatát a Titan egyik áldozata készítette.
A streamingszolgáltató lépését sokan ízléstelennek tartják, pedig csak véletlen egybeesésről van szó.
A Titanic roncsaihoz induló tengeralattjáró június 18-án összeroppant, és mind az öt utasa életét vesztette. A vizsgálat elindult; itt van, amit eddig lehet tudni.
A Szaturnusz legnagyobb holdját különleges figyelem övezi, mivel a Naprendszerben nincs még egy hold, amely vastag légkörrel, folyékony tengerekkel és folyókkal is rendelkezik.
A Titán légkörének felszíni sűrűsége négyszer nagyobb a földinél, ami a Dragonfly drón rendszermérnöke, Douglas Adams szerint azt jelenti, hogy az űrhajósok akár karjaik csapkodásával, madarakhoz hasonlóan repülhetnének rajta. Ezért persze nagy árat fizetnének, a hold átlaghőmérséklete ugyanis nem nagyon megy -179 Celsius-fok fölé, és víz helyett metánból van az eső.
Hogyan jöhettek létre az élet építőkövei? Melyek a legegyszerűbb élőlények? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az új vécécsésze feleakkora, mint a korábban használt orosz modellek, így a Hold-missziók során is használhatják őket. Az eszköz tesztelését a Nemzetközi Űrállomás asztronautáira bízzák.
Az űrhelikopter a Titán felszíni és légköri összetevőit elemezve vizsgálná a földi élet keletkezési körülményeit. A küldetés indítását a NASA költségvetési okokra hivatkozva 2026-ra halasztotta.
A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
A 2034-ben a Titánra érő szonda küldetése során több száz kilométert is repülhet majd a hold légkörében, felszíni és légköri méréseket végezve. A 2005-ben landoló Huygens után ez lesz a második ember alkotta eszköz, amely meglátogatja a titokzatos holdat.
A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.