Már 800 millió évvel az ősrobbanás után úgy örvénylettek az újszülött galaxisok, mint ma a Tejút

Az eddigi legősibbnek gondolt, a Földtől 10,7 milliárd fényévre található, tavaly novemberben észlelt A1689B11 spirálgalaxis után még ősibb képződmények megfigyeléséről számoltak be csillagászok a Nature legfrissebb számában. A University of Cambridge égisze alatt működő kozmológiai intézet, a Kavli Institute for Cosmology kutatói az 54 darab 12 méteres és 12 darab 7 méteres átmérőjű antennából álló chilei rádiótávcső-rendszer, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) obszervatórium adatait elemezve fedeztek fel galaxiscsírákat. 

A Renske Smit vezette nemzetközi csapat az Amerikai Csillagászati Társaság 231. vándorgyűlésén jelentette be, hogy a korai univerzum újszülött galaxisainak hidrogénfelhői ismerős mozgást végeztek: a feltételezett rendezetlenség helyett a Földnek is helyet adó Tejúthoz hasonlóan a csillagok anyagát adó gáz kozmikus örvénybe rendeződött.

Így örvénylenek a hidrogénfelhők a korai univerzumbanFotó: University of Cambridge

A korai gázfelhőkben a gravitáció hatására összeálló csillagok nem voltak stabil képződmények, szupernóvaként újra és újra felrobbantak, ezért mindeddig azt feltételezték, hogy az ilyen fiatal galaxisok „dinamikusan kaotikusak” – idézte az ALMA honlapja a kutatatás vezetőjét. Smit és munkatárasai azonban azt találták, hogy ezek a mai Tejútnál ötször kisebb mini-galaxisok már „szabályozottan működtek”. 

A chilei rádióteleszkópos obszervatórium adatvizualizációjaFotó: ALMA

Az Európai Kutatási Tanács és az Egyesült Királyság Tudományos és Technológiai Tanácsa (STFC) által finanszírozott tanulmány után a nemzetközi csillagászcsoport az univerzum első egymilliárd évének további történéseit veszi kozmikus górcső alá.