Önszabályozás, decentralizált működés, reproduktivitás, kódolva tárolt és átadott információ – akár a földi élet ismérvei is lehetnének, pedig csak a kriptovalutákat és a blokklánc-technológiát jellemző tulajdonságokból említettünk párat. Nem véletlen, hogy elemzők gyakran biológiai hasonlatokat használva írnak a bitcoin-jelenségről.

A pénz törzsfejlődésének legújabb állomását a kriptovaluták jelentik, amelyek azonban nem szorítják ki a jelenleg ismert fizetőeszközt, bár egyes ökosztisztémákban átvehetik a szerepét – állítja Mérő László matematikus-pszichológus, aki a metaforák mögött megbújó összefüggésekről, a gazdaság működésében is érvényre jutó biológiai logikáról beszélt a Qubitnek a Budapesti Corvinus Egyetemen „Mi van a Bitcoin mögött?” címmel február 6-án megrendezett kerekasztal-konferencia előtt.

„Úgy vélem, a gazdasági folyamatokat árnyaltabban lehet leírni evolúciós hasonlatokkal, mint tisztán matematikai modellekkel. A pénz ugyanis gyakran olyan szerepet tölt be a gazdaságban, mint a gének az élővilágban” – magyarázza állítását az ELTE Pszichológiai Intézetének tanára. Mérő 2004-ben (Az élő pénz), majd átdolgozva 2007-ben (A pénz evolúciója) könyvterjedelemben is kibontotta ezt a metaforát. Eszerint a működő tőke – tehát nem a fémkorongok, bankók, netán banki folyószámlák formájában létező költőpénz – bizonyos körülmények között a biológiai törzsfejlődés srófjára járó kváziéletet generál. Méghozzá úgy, hogy különböző üzleti, gazdasági tulajdonságokat hordozó alapegységként önálló „élőlények”, azaz vállalatok létrejöttét segíti. Ezek akkor sikeresek, vagyis életképesek, ha nyereségesen működnek. Ezt a működést pedig a tulajdonságaik - például munkaszervezésük, menedzsmentjük vagy épp tőkevonzó erejük - alakítják. Ahogy a gének a biológiai élőlények egyes tulajdonságait, ez a fajta tőke a gazdasági lények, a vállalatok, vállalkozások tulajdonságait határozza meg.

Az evolúció nem áll le

Minst ismeretes, Richard Dawkins brit evolúcióbiológus – a magyarul Az önző gén címen megjelent 1976-os könyvében felvázolt, az 1980-as évek végére kicsiszolt – mémelmélete is biológiai hasonlattal él, amikor a kultúra evolúcióját írja le. A replikátor – legyen az gén, vagy a mémnek elnevezett, örökíthető kulturális információcsomag – Dawkins szerint tulajdonképpen nem más, mint önmásoló parancssor. Az evolúció pedig a másolás során bekövetkezett hibákból eredő, a túlélést és a további másolást elősegítő tulajdonságok véletlenszerű kifejlődése.

„A fizetőeszközként használt pénz is egyre absztraktabb formákat öltött az idők során. A különböző csereeszközöket felváltó föníciai találmányból mára számítógépek generálta információcsomagok lettek, gondoljunk csak például az internetes bankolásra vagy a mobiltelefonos parkolódíj-fizetésre” – mondja Mérő, aki szerint a kriptopénzek megjelenése is része a folyamatnak. „Az ember és a szerintem önálló életre kelt pénz közösen fejlődik: az ember biológiai, de mindenekelőtt kulturális változásai hatással vannak a gazdasági folyamatokra, és viszont. A biológiában ezt nevezik koevolúciónak.”

Mérő szerint a DNS-tripletekből kifejeződő aminosavak rendszere, azaz a genetikai kód egyáltalán nem magától értetődő, és nem is következik egyenesen a fizikai és a kémiai törvényszerűségekből. „Ugyan ismerjük e kódnyelv dialektusait, például bizonyos gombáknál és moszatoknál, ahol bizonyos tripletek nem azt, hanem ezt kódolják, de alapvetően minden élőlény ezt a nyelvet használja. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy lehetne ez a nyelv másmilyen is, hiszen a sejtek energiaellátásáért felelős mitokondriumoknak saját DNS-nyelvük van. Vagyis, ha elfogadjuk az evolúció – sokféle próbálgatásból a leghatékonyabb megoldást kereső – természetét, fel kell tételeznünk, hogy nem csak a mai kettős spirálok nyelve létezett, de mára ez vált globálissá” – mondja Mérő. Szerinte a pénzalapú üzleti kód is így globalizálódott, de mint a DNS-alapú öröklődés, a pénzügyi technikák evolúciója sem fejeződött be.

Mutációs fejlődési irány

Mérő szerint a homo sapiens sapiensből már voltaképp homo informaticusszá vált modern ember jellemzője a felgyorsult percepció, az erős kritikusság, a magas szintű tolerancia, és az, hogy az információt önmagában is értéknek tekinti. Ebből következik, hogy a ma embere elfogadja a bitcoint és társait is. A kriptopénz akár egyfajta jól sikerült mutációnak is felfogható; hibája ugyanakkor, hogy deflációs természete miatt alkalmatlan a hitelezésre. Más tulajdonságai viszont determinálják túlélését: szuperbiztonságos, gyors és láthatatlanná is képes válni. Mérő szerint a kriptovaluták egyetlen funkció, a hitelezés kivételével tökéletesebbek is, mint a hagyományos pénz. „Ha csak adózott pénzem van, akkor persze tetten érhetők a kriptotranzakciók, ám, ha nem, akkor rajtakaphatatlan. Arra költöm, amire akarom, és úgy, ahogy akarom” – állítja a matematikus-pszichológus.

Még nem látható, mondja Mérő, hogy milyen változásokat generál a blockchain a pénzügyi technikákban, és paradigmaváltást jelentenek-e a kriptovaluták. Az már biztosabb, hogy az új faj nem lesz képes kiszorítani a régi egyeduralkodót, a pénzt, mint ahogy az is látható, hogy a bitcoin megtalálta saját életterét, és valamilyen néven hosszú távon is fennmarad.