Szövegelemző szoftver szűri a szuicid hajlamot

Nemcsak egyik nyelvről a másikra, hanem tünetről diagnózisra is „fordíthatnak” a mélytanuló szoftverek, amelyek képesek a természetes nyelvekben használt szavak, mondatok és szövegek felismerésére és elemzésére. 

Mohammed Al-Mosaiwi és Tom Johnstone, a Readingi Egyetem pszichológusai annak jártak utána, hogy a különféle érzelmi zavarokban szenvedők súlyos, gyakran öngyilkossággal fenyegető mélypontjait hatékonyabban szűri-e ki egy erre tervezett algoritmus, mint a sokszor túl későn reagáló szakemberek. 

Az általuk tesztelt szófelismerő és szövegelemző programot 63 online fórumra és blogra küldték rá. Ezek némelyike, mint például az újdonsült édesanyákat megcélzó Mumsnet, vagy a nyugdíjasokat megszólító Pensioners Forum érdeklődési kör és élethelyzet alapján szerveződik, míg mások különféle fizikai (például allergiás vagy daganatos), valamint mentális betegségekkel küzdők online önsegítő csoportjaiként működnek.

A kutatók a fórumok 6400 tagját sorolták csoportokba – érzelmi zavarra utaló tüneteik, vagy épp azok hiánya alapján. Ezután összevetették a súlyos szorongásban vagy depresszióban szenvedők szóhasználatát az egészséges vagy a fizikai szimptómákkal küzdők szövegalkotási jellegzetességeivel. Később a poszttraumás zavarral, illetve skizofréniával küzdők jellegzetes szófordulatait hasonlították össze például a bipoláris érzelmi zavarban (ismertebb nevén a mániás depresszióban) szenvedők nyelvhasználatával.

Stílus a zavarban

A mesterséges intelligencia egy sor kérdésben ugyanarra jutott, mint jó néhány korábbi tanulmányban a hús-vér orvosok. Csak persze sokkal rövidebb idő alatt. 

Megerősítette, hogy a bipoláris személyiségzavarral és az evészavarokkal küzdők hajlamosabbak végletesen kifejezni magukat, mint a skizofrén betegek vagy a poszttraumás stressz-szindrómában szenvedők. Arra az amúgy nem túl meglepő összefüggésre is rájött, hogy az egészségesekhez, illetve a testi betegségekkel küzdőkhöz képest a szorongók és a depressziósok gondolkodásmódja szélsőségesebb. 

Mindennek a súlyos depresszió kezelésében több szempontból is nagy jelentősége lehet. Az öngyilkosságok jelentős hányadának a hátterében a kezeletlen depresszió keresendő. Ez különösen annak fényében ad aggodalomra okot, hogy miközben a kóros szorongást, a pánikrohamokat és a depressziót még ma is többnyire „női betegségként” tartják számon, a bipoláris érzelmi zavarról ma már tudható, hogy valójában gyakrabban szedi áldozatait a férfiak körében. A férfiak azonban legtöbbször nem, vagy legfeljebb csak akkor mennek orvoshoz, ha érzelmi tüneteikhez fizikai panaszok – például merevedési zavarok, alkohol- vagy drogfüggőség okozta elvonási tünetek – is társulnak. Ilyenkor pedig könnyen előfordul, hogy csak a tüneteiket enyhítik, azok oka viszont kezeletlen marad.

Véresen komoly szójátékFotó: Wikimedia Commons

Életmentő és gazdaságos a virtuális megoldás

Az érzelmi zavarban küzdők szófordulatainak számítógépes elemzése felválthatná vagy kiegészíthetné a pszichoterápiák során elterjedt szupervízió intézményét. A Terápia című HBO-sorozat tavalyi évadában vázolt szituációhoz hasonló esetben például, amikor a Mácsai Pál alakította terapeutát könnyedén megvezeti a Czintos József által megformált – saját céljai által motivált – erdélyi tanító, egy szoftver gond nélkül belőheti az agresszióra való hajlam valós mértékét. Ha el tudná különíteni az öngyilkosságot komolyan fontolgatókat a figyelemre áhítozóktól, egy mélytanuló algoritmus jó szolgálatot tehetne például a szuicid hajlamúaknak fenntartott krízisközpontokban. 

De az Egyesült Államokban már komoly gazdasági hasznot is remélnek az efféle stíluselemzéstől – teszi hozzá a számítógépes szövegelemzés pszichiátriai hasznát a 2000-es évek elején kutató Fekete Sándor neurológus-pszichiáterprofesszor. A biztosítótársaságok például a hátrahagyott búcsúlevelek szövegének tartalmi és stilisztikai felülvizsgálatával szűrnék ki az anyagi haszon reményében megrendezett öngyilkosságokat.

Soha ne mondd, hogy soha

A virtuális pszichiátereknek mindenesetre máris volt egy érdekes, mindeddig kevés figyelmet kapott észrevételük: miközben az „átlagos” pánikbetegek és depressziósok gyakran beszélnek negatív érzelmekről, például szomorúságról, kétségbeesésről vagy tehetetlenségről, mindez azokra a betegekre egyáltalán nem jellemző, akiknek szuicid hajlamaik is vannak. 

Azt, hogy valaki önmagára nézve veszélyes, leginkább onnan lehet észrevenni, hogy hajlamos fekete-fehéren látni a világot. Emellett szinte kizárólag önmagával van  elfoglalva, sokszor visszavonja röviddel korábban tett kijelentéseit, és gyakran használ olyan szavakat, mint a „mindig”, a „soha”, a „nyilvánvalóan” vagy a „kizárólag”.


Hőhullám Stockholmban, árvizek Zágrábban – városokra bontották a klímaváltozás hatásait egy új tanulmányban

Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.