Manapság lépten-nyomon a mesterséges intelligenciáról, önvezető járművekről, mRNS-alapú védőoltásokról és hasonló találmányokról hallhatunk, olvashatunk – ezek mind a mélytechnológiák közé tartozó innovációk. De mik azok a mélytechnológiák?
Az Oxfordi Egyetem kutatói által kifejlesztett GRAMME mélytanulási algoritmus okosan egyesíti a kamerák, a lézeres szenzorok és az időjárásálló radarok adatait, így hamarosan már az eső, hó, vagy köd sem jelent majd gondot.
Német kutatók olyan mélytanulási rendszert hoztak létre, amely több millió mérésen edződve képes pontosan előre jelezni, milyen gyakorlati hatással lesz egy adott szabályozó szekvenciának a gének átíródására – így az emberi megbetegedésekkel összefüggő régiók genetikai variánsait is feltárhatja.
Az orvosi képalkotó berendezések információit hatékonyabban értékeli ki a mélytanulással operáló mesterséges intelligencia, mint a szakorvosok. Az algoritmusok a diagnózis felállításában is jobbak pár százalékkal, derül ki egy átfogó brit kutatásból.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont bioinformatikai csoportja olyan intelligens képfeldolgozó eljárást fejleszt, amely a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezi.
A háttérben már megy a macska-egér játék az orosz dezinformációs trollok és az amerikai kormány elhárítói között, de úgy néz ki, a félidős választásokra még nem csapnak le a deepfakerek. 2020-ban így nagyobbat szakíthatnak.
A mélytanulási algoritmusok óriási biológiai adatmintákban képes azonosítani új, eddig még nem azonosított géneket.
A mélytanuló algoritmusok meglepően pontos és gyors következtetésekre jutnak az emberek érzelmi zavarairól a nyelvhasználatuk alapján. A gépi intelligencia alkalmazása a pszichiátriában életmentő lehet.