Magyar csillagász vezetésével találtak rá a legősibb szupermasszív fekete lyukra
11.07.
A Bogdán Ákos vezette nemzetközi kutatócsoport által felfedezett kozmikus matuzsálem alig 470 millió évvel fiatalabb a ma ismert univerzumnál.
asztrofizika
Szalay Sándor fizikus az amerikai Tudományos Akadémia új magyar tagja
07.03.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem professzora egyike azoknak a kozmológusoknak, akik csapatmunkában elkészítették a világegyetem eddigi legátfogóbb térképét.
Kolosszális fekete lyukak összeolvadásáról árulkodnak a most megfigyelt gravitációs hullámok
06.30.
Földi rádióteleszkópokkal találtak rá az új típusú gravitációs hullámokra, amiket a téridő fénysebességgel terjedő zavaraiként is lehet értelmezni. Elkészült galaxisunk első neutrínótérképe is.
Videóajánló: Felrobban-e az univerzum, ha két fizikus, egy matematikus és egy szkeptikus elkezd beszélgetni a mindenség elméletéről?
05.20.
Sabine Hossenfelder, Brian Greene, Eric Weinstein és Michael Shermer arra a kérdésre keresik a választ, hogy létrehozható-e egy olyan fizikai elmélet, ami leírja az univerzum alapvető jelenségeit, és ha igen, mi a legjobb út ennek eléréséhez.
Videóajánló: Mi a közös a jedierőben és a titokzatos sötét anyagban?
2022.12.10.
Azt még nem lehet tudni, hogy pontosan mi is az a sötét anyag, sőt észlelni sem lehet, de annyit már sikerült kideríteni, hogy mindenhol ott van. Katie Mack elméleti asztrofizikus és Ken Clark részecskefizikus előadásukban megpróbálják közérthetően elmagyarázni, hol tart a nyomozás a sötét anyag ügyében.
A világmindenségnek nem is egy, hanem legalább ötféle módon lehet vége
2022.10.02.
Katie Mack asztrofizikus könyvében azt vizsgálja, hogy mi lesz akkor, ha nem lesz semmi. A válasz persze egyszerű: semmi, de nem mindegy, hogy milyen semmi. Ínyencségek a nagy reccstől a pattogásig azoknak, akik nem elég egy szimpla földi apokalipszis, hanem az egész univerzum pusztulására kíváncsiak.
Magyar kutatók bizonyították, hogy a Nap plazmakilövéseit ugyanaz a folyamat segíti, mint a hím aligátorok násztáncát
2022.03.10.
Évtizedekig nem sikerült megfejteni, hogyan keletkezik egyszerre akár több milliónyi plazmakilövellés a Nap felszíne és forró koronája között. Most egy elfektetett hangszóróval és egy speciális folyadékkal szimulálták a folyamatot magyar kutatók.
Az Antarktisz az utolsó kontinens, ahová még nem húzták be az internetet, de ami késik, nem múlik
2021.12.10.
A Déli-sarkvidéken az internetelérés máig a korlátozott sávszélességű műholdas átvitelre korlátozódik. Az Új-Zélandtól a McMurdo kutatóállomásig húzódó tenger alatti kábel jelentősen segítené a tudományos kutatásokat és javítaná az életkörülményeket, de fennáll a veszélye, hogy a felszabadult internetezés megzavarja a kutatóállomások közösségi életét.
Pac-Man él, és a NASA szerint a Nagy Magellán-felhőben van
2021.10.15.
A legendás bogyózabáló játékhőst a Hubble űrtávcső vette észre. A szupernóva-robbanás maradványai a Tejútrendszertől 163 000 fényévnyire találhatók.
Hiába sok gyerek álma, hogy csillagász legyen, a magyar közoktatást hidegen hagyja az űrkorszak
2021.10.06.
Ha egy diák érdeklődik a csillagászat vagy az űrkutatás iránt, legtöbbször csak saját erőből szerezheti meg a szükséges tudást. Egy elkötelezett csoport igyekszik az iskolákba is eljuttatni a csillagászati karrierhez vezető lehetőségeket a diákolimpia előszobáját jelentő versennyel, az Athletica Galacticával.
Asztrofizikusok rajzolták újra a világtérképet, hogy a lehető legpontosabb képet mutassa
2021.02.17.
A majdnem gömb alakú Föld kétdimenziós, sík ábrázolása évszázadok óta gondot jelent a térképészeknek. A Princetoni Egyetem professzorai most egy minden eddiginél kevésbé torzító, duplakorong-formájú világtérképpel reformálnák meg a szakmát.
Ez itt egy agysejt, ez meg az univerzum. Fedezd fel a különbségeket!
2020.11.19.
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
Ősi, felszín alatti tavakat fedeztek fel a Marson
2020.09.29.
Az Európai Űrügynökség szerint a kövekkel borított felszín alatt több millió, sőt akár több milliárd éves tórendszerek húzódhatnak meg, amelyek az élet jeleit rejthetik magukban.
Kísérlet bizonyítja, hogy létezhetnek gyémántbolygók a világegyetemben
2020.09.15.
Amerikai geofizikusok szerint a Napnál magasabb széntartalmú csillagok környezetében kialakuló planéták anyaga egész más, mint a Földet vagy a Marsot jellemző kőzetek.
Magyar fejlesztésű tápegységek segítenek majd a Jupiter felderítésében
2020.09.07.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai is hozzáteszik a magukét az Európai Űrügynökség két év múlva startoló JUICE-missziója sikeréhez.