A még mindig kitartó magyar focirajongók kedvéért: ma este nyolckor a Groupama Arénában Skócia nemzeti válogatottját fogadják a magyar fiúk. Persze nem lepődnénk meg, ha az utóbbi hónapok gyalázatos teljesítménye után ez egyre kevesebbeket érdekelne. Ennek ellenére mi még kitartunk, és ezúttal megpróbáljuk bemutatni a skót gazdaságot.

Legutóbb ott hagytuk abba pénteken, hogy valószínűleg mindenki kiegyezne 4:0-s győzelemmel a kazahok ellen, amit a gazdasági mutatók alapján előrevetítettünk. Ma már utólag talán a kínkeserves döntetlennel is kiegyeznénk az újabb blama helyett. Vagyis hiába a gazdasági fölényünk, lefociztak a pályáról a lesajnált közép-ázsiaiak.

Ma este sokkal tradicionálisabb ellenfél érkezik Budapestre, még akkor is, ha Skócia nem létezik önálló országként, hivatalosan az Egyesült Királyság része. De mégiscsak a futball bölcsőjéről, az angolok kistestvéréről beszélünk. Márpedig ha abból indulunk ki, hogy a Brit-szigeteken mindenkinek a vérében van a foci, bőven van félnivalónk ma este.

A Brexit miatt előzünk

Becslések szerint a skót GDP meghaladja a 150 milliárd fontot, pedig nem is önálló országról, hanem az Egyesült Királyság egy tartományáról beszélünk, amely az 1707-es egyesülési törvény óta erősen kapcsolódik gazdaságilag is Londonhoz. A szoros kapcsolatot jelzi, hogy Skócia exportjának kétharmadát országon belül bonyolítja. A GDP 75 százalékát a szolgáltatások adják ma már, kiemelkedő a klasszikus textilipar és a whiskey-gyártás, de fontos pénzügyi központ is Skócia. Korábban a feldolgozóipar uralta a skót gazdaságot, ennek súlya azonban fokozatosan csökkent az utóbbi években.

A közelmúltban Skócia gazdaságilag is egyre erősebben épített a nyersanyagforrásokra, elsősorban az északi-tengeri olaj- és gázmezőkre. A tenger mélyén található olajkincset elsősorban úgynevezett repesztéses technológiával próbálják a felszínre hozni, 2015 óta azonban nem engedélyezik új mezők megnyitását.

A skót gazdaság legújabban meglehetősen rossz bőrben van, ami nem kis részben a Brexit miatti bizonytalanságnak köszönhető. Egyrészt az Egyesült Királyság jelenleg is próbál megfelelő válási számlát kialkudni, másrészt a skót jövőkép sem egységes: léteznek arra irányuló kezdeményezések, hogy a tartomány elszakadjon, és felvételét kérje az EU-ba.

A bizonytalanság azonban csak arra elég, hogy kicsit felzárkózzunk, az egy főre eső GDP-ben így is elég komoly még a lemaradásunk. Az aktuális növekedésben viszont sokat verünk a skótokra, hiszen ők már annak is örülnek, hogy egyáltalán növekedni tudnak. Ráadásul a munkanélküliség is alacsonyabb nálunk, így a képzeletbeli meccset máris megfordítottuk, 2:1 ide.

PL-játékosokat kellene megregulázni

A maradék két mutatóban azonban nem terem sok babér nekünk, a legértékesebb skót játékos több mint ötször annyit ér a Transfermarkt adatbázisa szerint, mint Gulácsi Péter vagy Nikolics Nemanja. Ennek köszönhetően pedig a múlt pénteken Costa Ricától vereséget szenvedő skót kezdőcsapat is majdnem háromszor annyit ért, mint a magyar-kazah meccsen pályára lépő hazai játékosok.

Egyébként a pénteki skót kezdőcsapatból csak Scott McKenna játszik otthon az Aberdeen színeiben, a többi tíz játékos mind Angliában keresi a kenyerét. Tom Cairney mellett egyébként Matt Ritchie, Andrew Robertson és Scott McTominay is többet ér, mint a legértékesebb magyar játékosok.

Vagyis a virtuális gazdasági meccsünkön Magyarország vereséget szenved, az öt mutató alapján 3:2-es a vendégsiker. Persze ha abból indulunk ki, hogy a kazahok ellen a mi fölényünket hozták ki a számok, akkor talán éppen az lehet az egyetlen reményünk az esti meccsre nézve, hogy most ellenünk van a papírforma.

Követed már a Qubitet a Facebookon? Akkor kövesd a Sportértéketis, így elsőként értesülsz a híreinkről!