A nyílt levelet aláíró 15 közgazdász szerint érthetetlen, hogy a magyar kormány a világ többi részével ellentétben miért nem a legnehezebb helyzetbe kerülteknek segített a járvány alatt, és újabb javaslatokat is tettek a válságkezelés javítására.
A 100 darabos papír zsebkendő mint fogyasztói termék áldozatául esett a kapitalista mohóságnak és a marketing-optimalizációnak: pár évvel ezelőttig megszokott megjelenési formáját mára szinte kizárólag 90 darabos változatai helyettesítik a boltok polcain. Összeesküvés-elmélet vagy az evolúció elkerülhetetlen folyamata áll a háttérben?
A legtöbb országban törvény tiltja, hogy az ember nem publikus információk birtokában részvényekkel kereskedjen. Biztos, hogy jól van ez így? És mi a helyzet az antik szőnyeggel vagy az autószerelővel?
A világjárvány hosszú távú hatásait még csak találgathatjuk, de az biztosnak tűnik, hogy sok minden megváltozik majd a COVID-19 utáni világban. Az egyik ilyen az állam jogköre lehet: a kormányok több hatalomhoz juthatnak, amiről nem feltétlenül akarnak majd lemondani, az óriáscégek pedig még jobban megerősödnek.
Miért ért minket felkészületlenül a járvány, hogyan kezeltük, és mit hoz a jövő? Aki kérdez: Gáspár Merse Előd fizikus, kognitív kutató. Aki válaszol: Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, Bozóki András politológus, Koltai Mihály bioinformatikus, Kónya István közgazdász és Ságvári Bence szociológus.
Az idén elköltendő összeg nagy része néhány kiemelt iparágba kerül majd, miközben szinte alig van költségvetési forrás munkahelyek megőrzésére, szociális intézkedésekre pedig egyáltalán nincs, derül ki a kormány külföldi befektetőknek szánt, angol nyelvű anyagából.
A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke szerint közel 200 éve nem volt olyan, hogy egy gazdasági válságot szinte önmagában egy járvány váltson ki.
A kutatás szerint a startupok 74 százalékánál volt már leépítés a járvány miatt, és befektetők híján a többségükre hónapokon belül csőd várhat.
Európában, az USA-ban és Ausztráliában is drámai a visszaesés.
A BKIK szerint 1,1–1,3 millióra becsülhető a válság által veszélyeztetett munkahelyek száma, és elsősorban a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban dolgozók szorulnak jelentős állami segítségre.
Míg a fejlett országok közül sokan szinte korlátlan anyagi lehetőségekkel küzdenek a koronavírus ellen, máshol nemhogy lélegeztetőgép, de kórház is alig van.
Azokban az amerikai városokban, ahol az 1918-as influenza-világjárvány idején gyors és szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak, hamarabb helyreállt a gazdaság a pandémia lecsengése után, derítették ki a Fed és az MIT közgazdászai.
A szíriai háború az ország éves bruttó gazdasági termékének kétharmadát pusztítja el. Az afgán és a közép-afrikai polgárháború is elviszi az ottani GDP közel felét, de Kim Dzsongun rakétamániája belekerül Észak-Korea gazdasági termelésének harmadába.
A 2008-2009-es válság legrosszabb heteiben is legfeljebb 750 ezerre rúgott ez a szám. A koronavírus csúnyán megtépázza a gazdaságot is, és ez még csak a kezdet.
A kompakt városi célok és az elővárosi vasúti fejlesztések szembeállítása hamis dilemma. A városnak sokkal kevesebb kárt okoz egy agglomerációs település, ahonnan vasúton ingáznak Budapestre dolgozni, mint egy olyan lakónegyed, ami a Hungária körút vonalában van ugyan, de onnan mindenki autóval jár néhány kilométeres távokra nap mint nap.
Tovább terjed a koronavírus, ezt pedig azokon a területeken is megérzik, ahol még nem történtek fertőzések: a gazdaság is kezd köhécselni, a Kínából érkező árucikkek hiányát pedig egyre többen érzik meg világszerte.
Egy átlagos cseh klub 2018-ban fele annyi bevételből gazdálkodott, mint egy magyar, Szlovákia esetében pedig háromszoros a különbség, derül ki az UEFA friss üzleti jelentéséből. Ha ehhez hozzávesszük az érintett országok csapatainak eredményességét, akkor a horvátok például lényegesen kevesebb pénzből értek el jobb eredményeket az elmúlt években, vagyis nem tűnik túl hatékonynak a magyar foci pénzköltése.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint kacsával, szamárral és tehénnel üzletelnek a Marvel-univerzumból ismert, nem létező királysággal. A szóvivő szerint tesztüzemben használták a fiktív ország nevét, aztán úgy maradt.
Miután Kanadában a füves cigarettába fektetett komoly összegeket, a Marlboro tulajdonosa, az Altria ezúttal az USA-ban legnépszerűbb e-cigaretta-cégbe, a Juulba vásárolta be magát.
A hatvanas évek óta egyre népszerűbbek az olasz sajtok az amerikai fogyasztók körében, idén először fogyott több belőlük, mint a hagyományos fajtákból. A pizza tehet mindenről.
A skót gazdaságot gyengíti a Brexit, de így is 3:2-re nyerik a meccset. Ezek után mit várhatunk este a pályán?
Boldog olvasást, még boldogabb új évet!
Sindelfingentől Barcelonáig döngettek a versenytárs inkognitóban kibérelt új modelljével. A Mercedes komoly tesztjei után a Tesla viharvert állapotban került vissza mit sem sejtő tulajdonosához, egy bajor párhoz.
Az elmúlt harmincöt évben az USA szegényebb felének alig nőtt a jövedelme, és a jómódúbb felének is alapvetően csak a leggazdagabbak tőkejövedelme miatt— ezt találta adóhivatali adatokat átfésülve és kiegészítve három francia közgazdász, Thomas Piketty, Emmanuel Saez és Gabriel Zucman.
A veszélyeztetett növény- és állatfajok védelme, élőhelyeik fenntartása évi 76 milliárd dollárból megoldható lenne, de a globális nemzeti parki hálózat ennek az összegnek a tizedéből működik. Pedig a szükséges összeg eltörpül amellett, hogy a védett természet mennyivel járul hozzá a Föld költségvetéséhez.