Az olasz fotóművész keresztül-kasul bejárta Európát, hogy bemutassa a circular economyt, ami az utóbbi évek egyik legnépszerűbb hívószava, mégis nehéz elképzelni, hogyan működik a mindennapokban. Luca Locatelli tárlata, a The Circle, a héten nyílt meg Torinóban.
Hetekkel azelőtt, hogy az ország a fukusimai erőmű tríciummal szennyezett hűtővizét a Csendes-Óceánba eresztené.
Az országban a 16 és 24 év közöttiek 20,8 százaléka volt munkanélküli, a fiatalok egy része természetfeletti segítséget vár a problémáira.
Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének kutatója szerint a magyar mezőgazdaság ma két nagy kihívással néz szembe: a klímaváltozással és a kelet-európai gabonainvázióval. Miközben ezekhez alkalmazkodni kellene, épp ellentétes folyamatok zajlanak, amelyek gyökerei a 19. század második felére nyúlnak vissza.
2022-ben több mint másfélszeresére nőtt az elektromos autók száma a magyar utakon, de az infláció még a Tesláknál is gyorsabban száguldott. A kukoricatermelők katasztrófát éltek át, miközben a távmunkából visszatértünk az irodába.
Ez már a harmadik nagy pénzügyi csomag, így 2022-ben összesen 45 milliárd eurót fordítanak támogatásokra az országban.
A covid kitörésekor betiltották a vadállatkereskedelmet és szigorúbban szabályozták a földikutya, a sündisznó és más állatok tenyésztését, de most lazítanak az előírásokon. A szakértők újabb zoonózis kialakulásától tartanak és a biodiverzitást is féltik.
Sokáig rá lehetett kenni a covidra a brit gazdaság hanyatlását, de a friss adatokból kiderül, hogy az Egyesült Királyságon kívül minden fejlett országnak sikerült kilábalnia a járvány miatti visszaesésből. A kereskedelmi káoszt a brit vállalkozók már most megszenvedik, pedig a Brexit lassan fejti ki káros hatásait.
A nagy sikerű Freakonomics egyik szerzője, Stephen Dubner mesél arról, hogy milyen negatív és pozitív ösztönzőkkel próbálták kézmosásra bírni az orvosokat a világ egyik legjobb kórházában, és hogy mi történt azokkal a kapucinusmajmokkal, akiket egy közgazdász megtanított a pénz értékére.
Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi felvetése izgalmas, könnyen érthető és logikusan felépített, mégis érdemes részletesen megvizsgálni, mert állításai nem minden ponton egyeznek meg a valósággal.
A Balaton északi partján fekvő festői térség falvainak életére egyre több konfliktus veti árnyékát: nemcsak az őslakosok és a betelepülők között akad nézeteltérés, hanem az újonnan betelepülő bebírók, egyéb gyüttmentek és a turisták sem mindig értenek szót egymással, derül ki egy friss tanulmányból.
Vlagyimir Putyin a gázfegyver ravaszán tartja a kezét, és a fenyegetés még valamennyire tud hatni Európára. De ha az idei válságot sikerül átvészelni, a következő tél már könnyebb lesz, Oroszországnak pedig nincs esélye arra, hogy megnyerje a háborút Ukrajnában.
Az Eurostat szerint 2021-ben Magyarországon volt az EU-n belül az egyik legnagyobb azoknak a fiatal nőknek az aránya, akik gondozási feladatok miatt nem kerestek vagy nem kaptak munkát. Az EU-átlag 2,1, itthon 6 százalék a munkaeőpiacról emiatt kimaradó nők aránya.
A száraz adatok mellett az emberi érzelmeket is vizsgálni kell, ha meg akarjuk érteni, miért polarizálódik a társadalom, állítja a világ egyik legeredetibb közgazdásza, Matthew Gentzkow, aki a múlt héten vette át Budapesten a Rajk Szakkollégium Neumann-díját.
A közép- és kelet-európai térségben Magyarországon 10,3 százalékos inflációt prognosztizál az IMF, a szomszédos országok közül a legmagasabbat, Ausztriában pedig a legalacsonyabbat, 5,6 százalékosat.