Az Eurostat szerint 2021-ben Magyarországon volt az EU-n belül az egyik legnagyobb azoknak a fiatal nőknek az aránya, akik gondozási feladatok miatt nem kerestek vagy nem kaptak munkát. Az EU-átlag 2,1, itthon 6 százalék a munkaeőpiacról emiatt kimaradó nők aránya.
A száraz adatok mellett az emberi érzelmeket is vizsgálni kell, ha meg akarjuk érteni, miért polarizálódik a társadalom, állítja a világ egyik legeredetibb közgazdásza, Matthew Gentzkow, aki a múlt héten vette át Budapesten a Rajk Szakkollégium Neumann-díját.
A közép- és kelet-európai térségben Magyarországon 10,3 százalékos inflációt prognosztizál az IMF, a szomszédos országok közül a legmagasabbat, Ausztriában pedig a legalacsonyabbat, 5,6 százalékosat.
A túlélés tervrajza és A növekedés határai című, később könyvként is kiadott jelentések már 1972-ben felhívták a figyelmet a globális népesség és a világgazdaság folyamatos növekedésére, a természeti kincsek kiaknázására épülő gazdaság fenntarthatatlanságára. A kutatók tudományos lapokban estek egymásnak, a politikai és gazdasági vezetők pedig hallani sem akartak a zöld hisztiről.
A gyerekeseknek visszafizetett szja-t nevezhetjük perverz újraelosztásnak: az állam nem csökkenti, hanem növeli a piaci egyenlőtlenségeket.
A magyar kormány szerdán bejelentett lépése kontraproduktív, és nem tudja majd érdemben mérsékelni az inflációt. Ráadásul nem azoknak segít igazán, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá, és tovább erősíti az emberekben azt a meggyőződést, hogy az árakat elsősorban nem a piacnak, hanem az államnak kell meghatároznia.
A járvány legnagyobb nyertesei a legvagyonosabbak: annak, aki eddig is hihetetlenül gazdag volt, a pandémia alatt is nőtt a vagyona, a szegényeknek viszont romlott a helyzete. Egy friss felmérés szerint a járvány alatt újabb százmillió ember jutott mélyszegénységbe.
A novemberben indított kriptopénz értéke a tízszeresére emelkedett az elmúlt héten. Az Omicron az omikron miatt megelőzte a kriptovaluta-piac legnagyobb szereplőit, a Bitcoint és az Ethereumot is.
Egy berlini cég most jelentette be, hogy letarolja az európai tojáspiacot: miközben egyre népszerűbb a műhús, a laborhús és a növényi fehérjéből készült húspótlékok, a tojáspótlékok piacán még maradt hely. A Perfeggt 2,8 millió dollárral száll be a piacba, Németország, Svájc és Ausztria után egész Európában hozzáférhetővé teszik jövőre a műtojást.
A Black Friday konzumünnepnek évtizedek óta létezik alternatívája: aki a Fekete péntekkel egy időben tartott vásárlásellenes világnapot ünnepli, nem az akciós trappistáért vagy a lapostévéért tiporja agyon embertársait, hanem tüntetőleg miszlikbe aprítja a hitelkártyáját, és még egy kifliért sem hajlandó bemenni a boltba.
A kormány úgy döntött, hogy 480 forintos felső határt szab a benzin és a gázolaj árának. A döntés célja, hogy csökkentse az utóbbi időben elszaladó üzemanyagárakat. Az intézkedés kontraproduktív, hiszen a kínálatot fogja csökkenteni, ráadásul rosszul célzott, és káros a környezetre.
A pénzügyi szakértők szerint a befektetők elkezdtek aranyként tekinteni a kriptovalutákra, és bitcoinba menekítik a pénzüket az amerikai gazdasági mentőcsomagok okozta infláció elől.
Az 1998-ban elindított, 2000 óta folyamatosan legénységgel üzemelő ISS nem váltotta meg a világot, miközben ennyi pénzből 19 űrtávcsövet, 65 marsjárót vagy 380 klímakutató műholdat lehetett volna üzembe helyezni. Megérte?
Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
Az új munkajogi törvények betiltották a dolgozók kötelező túlóráit. Kínában több nagy techcég is a 996-os munkakultúrát követte, ami napi 12 óra munkát jelentett heti hat napon keresztül. Sokan arra panaszkodnak, hogy ezzel a munka mennyisége nem csökkent, a fizetés viszont igen.
Fel kell készülnünk arra, hogy merőben új gazdasági szemlélet mentén kell élnünk, életmódunkat pedig gyorsan és radikálisan meg kell változtatnunk. Nincs mese, korlátoznunk kell szén-dioxid-termelő pénzköltésünket. Mindezt tudatosan, állhatatosan, hiszen abba az életmódba, amit eddig folytattunk, már nincs visszatérés.
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
Nemcsak az elvakult forradalmárok, de a megkérdőjelezhetetlen erkölcsű művészek is sokszor a gonosz megtestesülésének és az emberiség ellenségének tekintik a tulajdont és pénzt. Mikor és miért sétáltak bele őseink ebbe a csapdába?
Dübörög az egészségügyi, a gazdasági, a klíma- és a környezeti válság. Milyen lehetőségeink vannak a kilábalásra? Energiahajó sorozatunkban Borbáth Endre kríziskutató, Sipos Katalin biológus, Zsoldos István adattudós és Bart István klímaguru vitázott.
Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.
Tényleg Európa-bajnokok vagyunk térkövezésben és aszfaltozásban? Mennyire görcsöljünk rá a környezettudatosságra? Szabad-e húst ennünk ezután is? Mennyire fontos a szívószálak elleni harc? Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Qubit podcastjában.
Orbán Viktor a hét végén új gazdasági intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Az előző gazdasági csomagokhoz hasonlóan ebben is vannak értelmes elemek, de a csomag nagyon rosszul céloz.
A gyártóknak kényelmes, de a fogyasztóknak és a Földnek árt a megveszem-eldobom kultúra, ami miatt a nagy háztartási gépek élettartama csökkent, környezeti terhelésük pedig jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben. A 15 éves garancia fokozatos bevezetésével fékezni lehetne a klímaváltozást, és az átállásban a vállalatok sem véreznének el.
A nyílt levelet aláíró 15 közgazdász szerint érthetetlen, hogy a magyar kormány a világ többi részével ellentétben miért nem a legnehezebb helyzetbe kerülteknek segített a járvány alatt, és újabb javaslatokat is tettek a válságkezelés javítására.
A 100 darabos papír zsebkendő mint fogyasztói termék áldozatául esett a kapitalista mohóságnak és a marketing-optimalizációnak: pár évvel ezelőttig megszokott megjelenési formáját mára szinte kizárólag 90 darabos változatai helyettesítik a boltok polcain. Összeesküvés-elmélet vagy az evolúció elkerülhetetlen folyamata áll a háttérben?
A legtöbb országban törvény tiltja, hogy az ember nem publikus információk birtokában részvényekkel kereskedjen. Biztos, hogy jól van ez így? És mi a helyzet az antik szőnyeggel vagy az autószerelővel?
A világjárvány hosszú távú hatásait még csak találgathatjuk, de az biztosnak tűnik, hogy sok minden megváltozik majd a COVID-19 utáni világban. Az egyik ilyen az állam jogköre lehet: a kormányok több hatalomhoz juthatnak, amiről nem feltétlenül akarnak majd lemondani, az óriáscégek pedig még jobban megerősödnek.
Miért ért minket felkészületlenül a járvány, hogyan kezeltük, és mit hoz a jövő? Aki kérdez: Gáspár Merse Előd fizikus, kognitív kutató. Aki válaszol: Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, Bozóki András politológus, Koltai Mihály bioinformatikus, Kónya István közgazdász és Ságvári Bence szociológus.
Az idén elköltendő összeg nagy része néhány kiemelt iparágba kerül majd, miközben szinte alig van költségvetési forrás munkahelyek megőrzésére, szociális intézkedésekre pedig egyáltalán nincs, derül ki a kormány külföldi befektetőknek szánt, angol nyelvű anyagából.
A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke szerint közel 200 éve nem volt olyan, hogy egy gazdasági válságot szinte önmagában egy járvány váltson ki.
A kutatás szerint a startupok 74 százalékánál volt már leépítés a járvány miatt, és befektetők híján a többségükre hónapokon belül csőd várhat.
Európában, az USA-ban és Ausztráliában is drámai a visszaesés.
A BKIK szerint 1,1–1,3 millióra becsülhető a válság által veszélyeztetett munkahelyek száma, és elsősorban a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban dolgozók szorulnak jelentős állami segítségre.
Míg a fejlett országok közül sokan szinte korlátlan anyagi lehetőségekkel küzdenek a koronavírus ellen, máshol nemhogy lélegeztetőgép, de kórház is alig van.
Azokban az amerikai városokban, ahol az 1918-as influenza-világjárvány idején gyors és szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak, hamarabb helyreállt a gazdaság a pandémia lecsengése után, derítették ki a Fed és az MIT közgazdászai.
A szíriai háború az ország éves bruttó gazdasági termékének kétharmadát pusztítja el. Az afgán és a közép-afrikai polgárháború is elviszi az ottani GDP közel felét, de Kim Dzsongun rakétamániája belekerül Észak-Korea gazdasági termelésének harmadába.
A 2008-2009-es válság legrosszabb heteiben is legfeljebb 750 ezerre rúgott ez a szám. A koronavírus csúnyán megtépázza a gazdaságot is, és ez még csak a kezdet.
A kompakt városi célok és az elővárosi vasúti fejlesztések szembeállítása hamis dilemma. A városnak sokkal kevesebb kárt okoz egy agglomerációs település, ahonnan vasúton ingáznak Budapestre dolgozni, mint egy olyan lakónegyed, ami a Hungária körút vonalában van ugyan, de onnan mindenki autóval jár néhány kilométeres távokra nap mint nap.
Tovább terjed a koronavírus, ezt pedig azokon a területeken is megérzik, ahol még nem történtek fertőzések: a gazdaság is kezd köhécselni, a Kínából érkező árucikkek hiányát pedig egyre többen érzik meg világszerte.
Egy átlagos cseh klub 2018-ban fele annyi bevételből gazdálkodott, mint egy magyar, Szlovákia esetében pedig háromszoros a különbség, derül ki az UEFA friss üzleti jelentéséből. Ha ehhez hozzávesszük az érintett országok csapatainak eredményességét, akkor a horvátok például lényegesen kevesebb pénzből értek el jobb eredményeket az elmúlt években, vagyis nem tűnik túl hatékonynak a magyar foci pénzköltése.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint kacsával, szamárral és tehénnel üzletelnek a Marvel-univerzumból ismert, nem létező királysággal. A szóvivő szerint tesztüzemben használták a fiktív ország nevét, aztán úgy maradt.
Miután Kanadában a füves cigarettába fektetett komoly összegeket, a Marlboro tulajdonosa, az Altria ezúttal az USA-ban legnépszerűbb e-cigaretta-cégbe, a Juulba vásárolta be magát.
A hatvanas évek óta egyre népszerűbbek az olasz sajtok az amerikai fogyasztók körében, idén először fogyott több belőlük, mint a hagyományos fajtákból. A pizza tehet mindenről.
A skót gazdaságot gyengíti a Brexit, de így is 3:2-re nyerik a meccset. Ezek után mit várhatunk este a pályán?
Boldog olvasást, még boldogabb új évet!
Sindelfingentől Barcelonáig döngettek a versenytárs inkognitóban kibérelt új modelljével. A Mercedes komoly tesztjei után a Tesla viharvert állapotban került vissza mit sem sejtő tulajdonosához, egy bajor párhoz.
Az elmúlt harmincöt évben az USA szegényebb felének alig nőtt a jövedelme, és a jómódúbb felének is alapvetően csak a leggazdagabbak tőkejövedelme miatt— ezt találta adóhivatali adatokat átfésülve és kiegészítve három francia közgazdász, Thomas Piketty, Emmanuel Saez és Gabriel Zucman.
A veszélyeztetett növény- és állatfajok védelme, élőhelyeik fenntartása évi 76 milliárd dollárból megoldható lenne, de a globális nemzeti parki hálózat ennek az összegnek a tizedéből működik. Pedig a szükséges összeg eltörpül amellett, hogy a védett természet mennyivel járul hozzá a Föld költségvetéséhez.