Néhány száz év múlva a tehén lehet a legnagyobb emlős a Földön, és az ember tehet róla

Aggasztó eredményekre jutott az a kutatás, amely összefüggéseiben vizsgálta az emberfélék elterjedését és a nagyméretű emlősök kihalását. A különböző amerikai egyetemekről összeállt kutatók szerint az emberelődök több ezer évvel ezelőtti kirajzása nemcsak időben esett egybe a gigászi lények eltűnésével, hanem annak oka is volt. Akkor pusztult ki például a mamut, a glyptodon (egy autó méretű, tatuszerű lény) és a 220-400 kilós Smylodon populator (köznyelvi nevén a kardfogú tigris) is. Amerikából olyan állatok tűntek el, mint a hattonnás földi lajhár, vagy a két-három tonnás gyapjas orrszarvú. A tudóscsoport eredményeit csütörtökön tette közzé a Science.

Megafauna a pleisztocénbenFotó: Wikimedia Commons

A kutatás vezetője, Felisa Smith, az Új-mexikói Egyetem munkatársa szerint a kihalási mintázat az emberfélék Afrikából induló kirajzási útvonalát követi. A tudósok célja az volt, hogy bizonyítsák: a nagy testű állatok kipusztulása már a pleisztocén óta az emberi beavatkozás eredménye is. Ha folytatódik a trend, a földi emlősök kisebbek lesznek, mint valaha voltak az elmúlt 45 millió évben – állítja Smith.

Nem test, nagy élvezet

A tanulmány összefoglalója szerint a nagy testű emlősöknek írmagjuk sem maradt a Föld nagy részén. Bár a bolygó lakható szárazföldjei valaha mind otthont adtak hatalmas lényeknek, a megafaunát képviselő néhány megmaradt faj ma nagyrészt épp Afrikába szorult vissza, ahonnan az emberősök kirajzottak a földtörténeti negyedidőszak vége felé. A kutatók 125 ezer évre visszamenőleg számszerűsítették a fajgazdagságot, az emlősök testméretének eloszlását, illetve azt, hogy mikor milyen fajok tűntek el. Számításaikat a jövőre, egész pontosan a következő 200 évre is kiterjesztették.

Mindebből kiderült, hogy a méretspecifikus kihalás már a vizsgált korszak legrégebbi periódusaiban és minden földrészen előfordult. Sőt az emlősök evolúciójának 65 millió éves történetében nem volt rá példa, hogy ilyen mértékben csak a nagytestű állatok tűnjenek el a Föld színéről. Az eredmények arra utalnak, hogy ahová az ember betette a lábát, ott az emlősök átlag- és maximális mérete is csökkenésnek indult. Az emberfélék aktivitása tehát az egyik elsődleges oka lehetett az érintett fajok eltűnésének és az ökológiai homogenizácónak.

A marha lesz a legnagyobb

Mivel az óriás állatokból álló, ma már csak nyomokban létező megafauna aránytalanul nagy hatással van az ökoszisztéma rendszereire és működésére, a múlt és jelen emlőseinek testméret-csökkenése jelentősen kihat a Föld bioszférájára – figyelmeztettek a kutatók.

A tanulmány szerint a korai emberfélék főként nagytestű fajokra vadásztak, míg a kisméretű állatok, például a rágcsálók megúszták a vadászatot. Észak-Amerikában például 98 kilogrammról 7,6 kilogrammra csökkent a szárazföldi emlősök átlagsúlya, miután az emberelődök meghódították a földrészt.

„Ha továbbra is ez a tendencia, néhány száz éven belül a kb. 900 kilós háziasított szarvasmarha lehet majd a legnagyobb szárazföldi emlősünk” – állítják a kutatók. Ez az előrejelzés magában foglalja a zsiráfok, az elefántok és a vízilovak kipusztulását. (Márciusban halt meg Kenyában az utolsó hím északi szélesszájú orrszarvú.)

Tehenek HollandiábanFotó: Mischa Keijser/Cultura Creative

A barnamedve azért még jól van

Más kutatások azonban ellentmondanak annak az állításnak, hogy az emlősök átlagmérete tovább csökken, részben arra hivatkozva, hogy a természetvédelmi, fajmegőrzési erőfeszítések ellensúlyozzák azt a negatív hatást, amit a klímaváltozás, az élőhelyek zsugorodása, a környezetszennyezés és a városok terjeszkedése fejt ki az élővilágra.

Thomas Brooks, a svájci székhelyű Természetvédelmi Szövetség (IUCN) vezető tudósa például pesszimista megközelítésnek nevezte a Guardiannek, hogy eljön a még kisebb emlősök kora, amit ő „nem tart nagyon valószínűnek”. Brooks olyan kutatásokra hivatkozott, amelyek szerint az elefánthoz hasonló nagy testű lényeknek nagyobb hasznára válik, ha természetvédelmi területen élhetnek. Ráaásul több, a tehénhez hasonló méretű, vagy annál nagyobb faj, mint például a barnamedve vagy a kafferbivaly, nem szerepel veszélyeztetett állatként az IUCN listáin.

A Science-ben megjelent tanulmányból kimaradnak az óriás tengeri élőlények, mint a 140 tonnás kék bálna, a Földön valaha létező legnagyobb teremtmény, amely veszélyeztett faj ugyan, de populációja ismét növekedni kezdett, mióta bálnavadászati moratóriumot rendeltek el – mondta Brooks.

A kutatás vezetője, Smith azt mondta, optimista énje legszívesebben azt mondaná, hogy semmi nem igazolódik be abból, amit előrejeleztek, „hiszen szeretjük az elefántokat”, de tudomásul kell venni, hogy a nagytestű emlősök populációja zsugorodik, és a csökkenő egyedszám a kihaláshoz vezető út.

A kivándorló magyarok kétharmada azt mondja, hogy sokkal jobb neki külföldön, mint itthon volt

Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.