Amíg Kiotótól Edóig érünk, hőfürdőzhetünk, megállhatunk tájképet festeni, megcsodálhatjuk az utunkat szegélyező szentélyeket, és fogadókban várhatjuk be a többieket. A Tokaido egy szép kialakítású családi társasjáték, amely látszólag előre meghatározott, de azért bőven van tere benne a stratégiai megfontolásoknak is.
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Itthon is megülik a japánok tavaszünnepét, a hanamit, méghozzá a főváros talán legszürreálisabb helyén, a Ludovika, a panelházak és a legendás Tömő utca között megbúvó Füvészkertben. Szombaton a cseresznyevirágtól a kolbászig volt minden, még lónyelvű csodabogyó is.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
10 éve még nem volt annyi kanyarós Japánban, mint most, egy oltásellenes csoport el is ismerte a felelősségét az ügyben. Azt ígérték, imádkozni fognak a betegekért.
Ha Hegedűs Csaba játékával játszol, nemcsak tavasszal, hanem egész évben gyönyörködhetsz a cseresznyevirágzásban.
Csuri baba éjszakánként hülye kérdésekkel ébresztette fel a vendéget, a velociraptorok nem tudtak útlevelet fénymásolni, és még a hordárrobotok sem voltak képesek maradéktalanul pótolni az emberi munkaerőt. A japán robothotelnek így racionalizálnia kellett.
A súlypont időszámításunk szerinti 1-ben még a mai Afganisztán területére esett, onnan mozgott apránként nyugat felé. Az elmúlt évtizedekben szédületes sebességgel tér vissza keletre. A kulcsszó: Kína.
A világ leghíresebb cseresznyefáit a Japánt megtépázó tájfunok téveszthették meg. A jövő tavaszi sakuraszezon azért nem került veszélybe.
A háborúzás és a káosz kora esett egybe a nindzsák fénykorával Japánban. A nindzsák nagy tudással járó mestersége apáról fiúra szállt, feladatukat sokszor nem is harccal, hanem ármánykodással teljesítették. A szamurájokkal szemben nekik az eredmény volt a legfontosabb, eszük ágában sem volt feláldozni magukat holmi szent célért.
Az Aun Sinrikjó nevű szekta 1995 márciusában követett el szaringázos merényletet a tokiói metróban, a támadásban tizenhárman haltak meg. A terrorcsoport hét vezetőjét péntek reggel akasztották fel, hat további vádlott a halálsoron várja az ítélet végrehajtását.
Japán kitartóan folytatja a tudományos munkát az Antarktisz környéki vizeken. Az idei szezonban 12 hét alatt 333 csukabálnát ejtettek el, hogy bizonyítsák, a bálnavadászat fenntartható.
A 4 méter magas transzformert egy robotikai céget vezető animerajongó álmodta meg, a japán vidámparkokban pedig bárki kipróbálhatja majd.