Egy friss japán kutatás szerint érdemes elővenni a tollat és a jegyzetfüzetet, ha fontos információkat akarunk rögzíteni. Akik így tettek, erősebb agyi aktivitást mutattak, mint a tableten vagy mobiltelefonon jegyzetelő társaik.
Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.
Alig teszteltek, moziba jártak, viszont hordták a maszkot, szuperszámítógépet vetettek be, a lakosság pedig jó egészségnek örvend. Japánban sikeresen védték ki a járványt – egészen mostanáig. A világjárvány kezdete óta először vészhelyzetet hirdetett ki a kormány, de még ilyenkor sincs joga a lakosság mozgását korlátozni.
A faanyagokra épülő, a Föld légkörében elégő műholdak után nem maradnának roncsdarabok, így csökkenthetők lennének az űrszemét okozta környezeti ártalmak.
Az űrturizmus közeledtével át kell gondolni a városok szerepét a sztratoszférán túli közlekedésben. Az űrkikötők a repülőterek szerepét vehetik át, és bár egyelőre csak egynapos szuborbitális kirándulásokat terveznek, idővel azt szeretnék elérni, hogy a Föld bármely pontjára akár egy óra alatt el lehessen jutni.
Ha nem lehet külföldre menni, a külföldet kell belföldre hozni. A kínai fiatalok imádják a japán kultúrát, ráadásul az ország vezetői is igyekeznek egyre inkább a Japánnal való barátságot hangsúlyozni a nyugati világgal való szembenállás helyett.
A program megvalósítását egy 12 tagú, egyetemi intézeteket és cégeket is a sorai közt tudó konzorcium vállalta magára. A feladatra az első évben 1,4 milliárd japán jent (3,9 milliárd forintot) szán a japán kormány.
A japán kormány csak úgy pumpálja a pénzt a repülő autókat fejlesztő cégekbe, és szeretné, ha három éven belül elindulna a járművek értékesítése. Van olyan gyártó, amely már az emberes teszteken is túl van.
A tévéből és mangákból is népszerű Gundam életnagyságú mása 25 tonnát nyom, az óceánról is látni, és már járni is tud. A járvány sem lassította az építését, októberben pedig már közönség előtt is bemutathatják az óriásrobotot.
Japánban kifejlesztették a tökéletes diétás menüt: egy eszköz olyan ingereket képes leadni a nyelvnek, amelynek hatására az ember chips- vagy csokiízt érez, méghozzá kalóriák nélkül. A gép némi fejlesztéssel kicsinyíthető, így az e-dohányzás után lassan eljöhet az e-nassolás kora is.
Amikor már éppen úgy tűnt, hogy Kína fellélegezhet, a koronavírus ismét megjelent az országban: ezúttal a külföldről visszatérő embereknél mutatták ki a fertőzést. Hasonló a helyzet a többi ázsiai országban is.
Az Affetto nevű, egy kisfiú fejéről mintázott robotba néha egy kis áramot vezetnek, hogy a mesterséges intelligencia megtanulja, milyen érzés a fájdalom, és ezzel kialakuljon benne az empátia.
A Jokohama mellett karanténba helyezett Diamond Princess brit üdülőhajón dolgozó egyik magyar állampolgár tesztje pozitív lett.
Közel 40 százalékkal nőtt a Microsoft japán alkalmazottainak termelékenysége, miután egy nappal kevesebbet kellett dolgozniuk, változatlan fizetés mellett. A négynapos munkahét különböző formái egyre népszerűbbek, és felmérések szerint a hatékonyságra is jó hatással van a kevesebb munka.
Élő képregényszereplőnek érezheti magát, aki beül a 2D Caféba Tokióban.
A négy óriási propellerrel rendelkező jármű egyelőre közel egy percig lebegett, de 2026-ban már elkezdenék a tömeggyártását, hogy 2030-ra elterjedhessen a sűrűn lakott országban.
A globális techpiac a dél-koreai félvezetőgyártáson alapul, az pedig a Japánból behozott különleges alapanyagokon. Ám mivel a két ország csak látszólag tud túllendülni a 20. század történelmi traumáin, a lokális exportháború továbbgyűrűzhet. Itt a nagy alkalom, hogy a globális kereskedelmi rendszer bebizonyíthassa: képes még a helyi ellentétek elsimítására, ha érdeke fűződik hozzá.
Amíg Kiotótól Edóig érünk, hőfürdőzhetünk, megállhatunk tájképet festeni, megcsodálhatjuk az utunkat szegélyező szentélyeket, és fogadókban várhatjuk be a többieket. A Tokaido egy szép kialakítású családi társasjáték, amely látszólag előre meghatározott, de azért bőven van tere benne a stratégiai megfontolásoknak is.
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Itthon is megülik a japánok tavaszünnepét, a hanamit, méghozzá a főváros talán legszürreálisabb helyén, a Ludovika, a panelházak és a legendás Tömő utca között megbúvó Füvészkertben. Szombaton a cseresznyevirágtól a kolbászig volt minden, még lónyelvű csodabogyó is.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
10 éve még nem volt annyi kanyarós Japánban, mint most, egy oltásellenes csoport el is ismerte a felelősségét az ügyben. Azt ígérték, imádkozni fognak a betegekért.
Ha Hegedűs Csaba játékával játszol, nemcsak tavasszal, hanem egész évben gyönyörködhetsz a cseresznyevirágzásban.
Csuri baba éjszakánként hülye kérdésekkel ébresztette fel a vendéget, a velociraptorok nem tudtak útlevelet fénymásolni, és még a hordárrobotok sem voltak képesek maradéktalanul pótolni az emberi munkaerőt. A japán robothotelnek így racionalizálnia kellett.
A súlypont időszámításunk szerinti 1-ben még a mai Afganisztán területére esett, onnan mozgott apránként nyugat felé. Az elmúlt évtizedekben szédületes sebességgel tér vissza keletre. A kulcsszó: Kína.
A világ leghíresebb cseresznyefáit a Japánt megtépázó tájfunok téveszthették meg. A jövő tavaszi sakuraszezon azért nem került veszélybe.
A háborúzás és a káosz kora esett egybe a nindzsák fénykorával Japánban. A nindzsák nagy tudással járó mestersége apáról fiúra szállt, feladatukat sokszor nem is harccal, hanem ármánykodással teljesítették. A szamurájokkal szemben nekik az eredmény volt a legfontosabb, eszük ágában sem volt feláldozni magukat holmi szent célért.
Az Aun Sinrikjó nevű szekta 1995 márciusában követett el szaringázos merényletet a tokiói metróban, a támadásban tizenhárman haltak meg. A terrorcsoport hét vezetőjét péntek reggel akasztották fel, hat további vádlott a halálsoron várja az ítélet végrehajtását.
Japán kitartóan folytatja a tudományos munkát az Antarktisz környéki vizeken. Az idei szezonban 12 hét alatt 333 csukabálnát ejtettek el, hogy bizonyítsák, a bálnavadászat fenntartható.
A 4 méter magas transzformert egy robotikai céget vezető animerajongó álmodta meg, a japán vidámparkokban pedig bárki kipróbálhatja majd.