Németország egyik legnagyobb állatkísérleteket végző intézetében, a Farmakológiai és Toxikológiai Laboratóriumban méltatlan körülmények között tartott, kikötözött, láthatóan megviselt kutyákat, macskákat és majmokat bántalmaznak, ezért az állatvédő szervezetek a központ azonnali bezárását követelik.
Az elmúlt 130 ezer évben az állatok testtömege átlagosan 14 százalékkal csökkent. A következő 25 százalékos csökkenéshez már elég lesz 100 év is.
A kiskapuknak köszönhetően a kereskedőknek a dark web helyett elég az Ebayen árulni, miközben az afrikai elefántok száma száz év alatt a harmincadára csökkent, és oroszlánokat tenyésztenek azért, hogy leölésük után tigriscsontként adják tovább a maradványokat.
Aki életében vett már be bármilyen gyógyszert, vagy kapott oltást, az személyesen is profitált a tudományos állatkísérletekből, amelyek sokakból erős tiltakozást váltanak ki. Igazságot lehet-e tenni a kísérleti egerek jogai és a tudomány érdekei között?
Vannak emberek, akiknek képe egy bizonyos életkor felett égett bele a kollektív emlékezetbe, és közéjük tartozik a kedvesen magyarázó, idős David Attenborough is. Így egészen meglepő, hogy ez az ember már egész fiatalon is David Attenborough volt. Nemrég jelent meg magyarul, új fordításban három gyűjtőútjának leírása, az Egy ifjú természettudós történetei.
Két patkányfaj is tanyát vert a galápagosi Észak-Seymour-szigeten, ami rossz hír több ottani veszélyeztetett fajnak is. A drónokat egyre több országban alkalmazzák: Új-Zélandon a közönséges rókakuzu kezdhet aggódni, a szintén invazív fajjal 2050-ig akarnak végleg leszámolni.
Egy ausztrál vadvédelmi program keretein belül a visszatelepítésre váró, fogságban szaporított fajokat szándékosan veszélynek tesznek ki, így az állatok hamar megtanulják, hogy a ragadozóktól óvakodniuk kell.
Japán kitartóan folytatja a tudományos munkát az Antarktisz környéki vizeken. Az idei szezonban 12 hét alatt 333 csukabálnát ejtettek el, hogy bizonyítsák, a bálnavadászat fenntartható.