Donald Trumpnak, az USA elnökének sikerült elérnie azt, hogy a South Park után a valóságban is általánosan ellenséges hangulat alakuljon ki az Egyesült Államok és északi szomszédja, Kanada között. A Kína után júniustól az Európai Unióra, Mexikóra és Kanadára is kiterjesztett, az alumínium- és acélimportra kivetett vámtarifák, valamint Trumpnak a kanadai miniszterelnököt, Justin Trudeau-t támadó tweetjei miatt már az amerikai termékek bojkottjára készülnek Kanadában.

Bár Trudeau válaszra sem méltatta Trump állításait, a kanadai külügyminiszter, Chrystia Freeland szerdai nyilatkozatában elmondta: a kanadai kormány nem a személyes sértegetést tartja a külpolitika helyes útjának, valamint abszurdnak nevezte, hogy a büntetőtarifákat düh helyett csak szomorúan nézi az ország.

Trump támadását az váltotta ki, hogy Trudeau a G7-csúcs után egy sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy az amerikai vámtarifákra válaszul július elsejétől Kanada is kiveti ugyanazokat a védővámokat az Amerikából érkező acélra és alumíniumra, miközben Trump már úton volt az észak-koreai tárgyalások szingapúri helyszínére.

Peter Navarro, az amerikai elnök kereskedelmi tanácsadója a Trudeau-nyilatkozat után azt mondta egy interjúban, hogy „külön helye van a pokolban bármelyik külföldi vezetőnek, aki rosszhiszemű diplomáciát folytat Donald J. Trump elnökkel, majd megpróbálja hátba szúrni, amikor már az ajtón kifelé tart”.

#BuyCanadian

Kanada ebben a pillanatban az USA második legnagyobb kereskedelmi partnere Kína után, az USA pedig Kanada első és legfontosabb üzletfele, de a két országnak most nemcsak a vezetői, hanem lassan az állampolgárai is szembefordulnak egymással: az amerikai elnök kereskedelmi retorikáját az elnökválasztási kampánya óta támogató Trump-szavazók kitartanak a tarifák mellett, míg Kanadában sokan az amerikai termékek totális bojkottjára készülnek.

Az elmúlt napokban olyan hashtagek váltak népszerűvé a közösségi oldalakon, mint a #BuyCanadian, a #BoycottUSProducts, a #BoycottUSA vagy a #Trumpfree, de a népszerű kanadai magazin, a Maclean's is írt már cikket „Egy hazafi vásárlási kalauza a kanadai-amerikai kereskedelmi háború alatt” címmel, az Y generációt megszólító Narcity pedig olyan kanadai árukat szedett össze, amelyekkel kiválthatók a bojkottált amerikai termékek – kávéból az amerikai Starbucks helyett a Second Cuppal, hamburgerből az amerikai McDonald's helyett a kanadai A&W-val, és így tovább.

A Narcity azért nagyot vállalt, amikor az URL szerint még 100 kanadai helyettesítő terméket próbált listázni, mert végül nemhogy húszig nem jutott, de az összesítésben szereplő áruk egy része kimondottan amerikai kötődésű, még ha kanadai leányvállalattal is rendelkeznek – a Minute Maid narancslé például egy texasi székhelyű cég terméke, és a Coca-Cola Company alá tartozik, de valószínűleg az ajánlott General Motors kanadai gyártású autói után is járna egy kis bevétel a detroiti cégnek.

Mivel a kanadai kormány által július 1-től kivetett vámtarifák „alumínium- és acélimportról, valamint egyéb termékekről” szólnak, a Kanadai Kiskereskedelmi Tanács listát állított azokról az egyéb termékekről, amelyekre megfelelő kanadai pótlék hiányában hiba lenne vámokat kivetni. A kormány már az Amerikában ősszel tartandó időközi kongresszusi választásokra szabta a vámtarifákat, úgy, hogy azok a csatatérállamokban a Trump-adminisztrációt sújtsák. Ennek ellenére vannak olyan termékek, amelyeket a tanács szerint nem lehet megfelelően helyettesíteni országhatárokon belül – ilyen a floridai narancslé, a Kentuckyban vagy Tennessee-ben gyártott whiskyk, a pennsylvaniai csokoládé vagy az ohiói fűnyírók.

Az amerikai statisztikai iroda adatai szerint Kanada a legfontosabb importőre az amerikai termékeknek, 2018 első négy hónapjában például 98,92 milliárd dollár értékben importáltak Amerikából, míg a kanadai export az USA felé 103,47 milliárd dollárt tett ki ebben az időszakban. Kanada ezzel az amerikai export 18,3 százalékának felvételéért felelős, és 35 amerikai állam legnagyobb importőrének számít. A kanadai Global News számításai szerint az ország retorziós tarifái összesen 16,6 milliárd dollár értékű amerikai importterméket érintenek.

Trump tovább sújtja Kínát is

A 25 százalékos acél- és a 10 százalékos alumíniumimport-vámok után Donald Trump egy csütörtöki megbeszélésen rábólintott arra, hogy a vámtarifákat kiterjesszék arra a több mint 50 milliárd dollár értékű kínai terméklistára, amit még áprilisban mutatott be az amerikai kormány – írja a Bloomberg. A lap szerint ráadásul hamarosan egy újabb, már 100 milliárd dollár értékű listát is bemutat a kormány a vámolandó kínai termékekről.

A Bloomberg információi szerint a büntetővámok az olyan technológiai területek termékeit érintik, ahol Kína vezetőként szeretne fellépni. „Ha az Egyesült Államok egyoldalú védővámokat vet ki, és ezzel sérti a kínai érdekeket, azonnal válaszlépéseket teszünk, hogy határozottan megvédjük törvényes jogainkat” – mondta diplomatikusan egy pénteki sajtótájékoztatón Geng Shuang kínai külügyi szóvivő.