Alig maradt érintetlen tengerfelület a Földön, de ami maradt, lassan azt is beszennyezzük

Földünk óceánjainak mindössze 13 százaléka maradt érintetlen, a többit beszennyeztük – ez derült ki a Queenslandi Egyetem friss kutatásából, de nem is ez a leginkább aggasztó adat: úgy tűnik, hogy az emberiség hamarosan a maradékot is tönkreteszi, ugyanis a még szennyezetlen területeknek mindössze a 4,9 százaléka védett. 

A sarkvidékek környékén még maradtak érintetlen területek, de az egyre élénkebb halászat és a jégsapkák olvadása ezeket is veszélybe sodorja: már az Antarktisz vizeiben is találtak mikroműanyagot, de az ottani hó is vegyszerekkel szennyezett. Miután a szennyezés mértéke minimális, Kendall Jones, a kutatás vezetője az antarktiszi élőhelyeket még érintetlennek tekinti, de a jégtakaró visszahúzódásával a halászhajók is egyre messzebbre merészkednek, így ezeket a területeket is beszennyezheti az emberi tevékenység – hiába védik szigorú szabályok az itteni vizeket. 

Jones 19 emberi tevékenységből származó szennyeződést vizsgált a műtrágyától a halászat különböző módszerein át a fényszennyezésig, ezek után azokat a vizeket tekintette érintetlennek, amelyek az alsó tíz százalékba tartoztak – vagyis ezek sem tökéletesen tiszták, csak épp ezek a legtisztábbak.

A vadon szava: jajkiáltás

Nemcsak a tengerek, az erdők sincsenek biztonságban az embertől. 1993 óta a szárazföldi vadon tíz százalékát sikerült kipusztítaniuk a favágóknak, bányászoknak, olajkutatóknak és a termőterület kedvéért az erdőt felgyújtó földműveseknek. Úgy tűnik, most a vizek kerülnek sorra: a WWF jelentése szerint a halászható vizek 30 százalékát annyira kihasználták, hogy az már egyes fajok, így például a kékúszójú tonhal túlélését veszélyezteti. 

A csúcsragadozók lehalászása felborítja a tengeri ökoszisztémát is: ha nincs tonhal, elszaporodnak a szardíniafélék. A még érintetlen területeknek is csupán 4,9 százaléka természetvédelmi terület, ami azt jelenti, hogy további romlás várható, ezért Jones és kollégái egy minden eddiginél nagyobb kiterjedésű védett víz létrehozását szorgalmazzák az Antarktisz körül. A térségben működő halászvállalatok bele is egyeztek, hogy békén hagyják a régió gazdag vadvilágát: 2020-ra beszüntetik a halászatot az ottani vizeken, ezzel pedig a Föld legnagyobb természetvédelmi területe jöhet majd létre. Jones szerint nem is hamarkodták el a dolgot: a legtöbb természetvédő inkább az egyes veszélyeztetett fajok megóvására koncentrál az élőhelyek megmentése helyett, így ideje lenne azonosítani a még érintetlen területeket, és mindent megtenni annak érdekében, hogy az eredeti állapotukban őrizhessük meg őket.

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.