Harvardi professzor: A kókuszolaj színtiszta méreg
Az elmúlt napokban kezdett el terjedni az az 50 perces Youtube-videó, amelyben Karin Michels, a harvardi népegészségügyi iskola (Harvard T.H. Chan School of Public Health) járványtani karának címzetes professzora a káros étrendekről tart előadást a Freiburgi Egyetemen. Ebben hangzik el az a sarkos állítás is, miszerint a kókuszolaj „színtiszta méreg” és „az egyik legrosszabb élelmiszer, amit megehetsz”.
Az előadásban több olyan úgynevezett superfoodot, vagyis a vélt egészségügyi hatásai és az ebből fakadó jó marketingje miatt divatos élelmiszert említ Michels, amely egyszerűen csak túl van sztárolva: állítása szerint például a chiamag (vagy azték zsálya) és a matcha tea semmivel nem tartalmaz több tápanyagot, mint a sárgarépa, a cseresznye vagy a sárgabarack. Ehhez képest a kókuszolaj egyenesen méreg.
Michels érvelése szerint a kókuszolaj még a sertészsírnál is veszélyesebb, mert szinte kizárólag telített zsírsavakat tartalmaz – ez az érték valójában 82 százalék az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának tápanyag-adatbázisa szerint, ami több mint duplája a sertészsír hasonló értékének. A professzor azt a tudományos alapvetést nagyította fel, miszerint a telített zsírsavak a koszorúerek eltömődéséhez vezetnek, ezzel a szívproblémák kialakulását segítik elő.
Mértékkel fogyasztható
A telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékokat onnan lehet könnyen felismerni, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradnak – a kókuszolaj (amit állaga miatt kókuszzsírként is emlegetnek) mellett a vaj és a sertészsír is ilyen. Ezek helyett általában az olíva- vagy a repceolajt ajánlják főzéshez a szakértők.
A szívbetegségekkel foglalkozó amerikai szervezet, az AHA egy éve mérte fel a superfoodokkal kapcsolatos közvéleményt: ezek szerint az amerikaiak háromnegyede tartotta egészségesnek a kókuszolajat, míg a táplálkozástudósoknál ez az arány csak 37 százalék volt. Az AHA végül így összegezte a kókuszolajról alkotott képét: „mivel a kókuszolaj emeli az LDL-koleszterin-szintet, ami a szív- és érrendszeri betegségek egyik okozója, és ezzel szemben nincs ismert jótékony hatása, a kókuszolaj használatát nem javasoljuk”.
Az amerikai szövetség ezzel nem volt egyedül: a Brit Táplálkozási Alapítvány például úgy fogalmazott, hogy „a kókuszolajat be lehet emelni az étrendbe, de mivel az telített zsírokban gazdag, csak kismértékben szabad fogyasztani egy egészséges, kiegyensúlyozott étrend részeként”, megjegyezve, hogy mindmáig nincs bizonyított egészségügyi előnye a kókuszolaj fogyasztásának.
Szűzen a kókusz is jó, de inkább az olívaolajat ajánlják
De létezik olyan kókuszolaj is, amelyet annak ellenére jobban ajánlanak az általában kapható finomított változatnál, hogy nagyjából azonos mennyiségben tartalmaz telített zsírsavakat: ez a szűz kókuszolaj. A finomított kókuszolaj ugyanis úgynevezett RBD eljáráson megy keresztül (finomítás, színtelenítés, szagtalanítás), amely során az olaj elveszíti az antioxidánsokat és a szervezet számára hasznos zsírsavakat, mint például a laurinsav – magyarázta Tom Brenna, a Cornell Egyetem emberitáplálkozás-professzora a New York Times-nak.
Egy 2016 novemberében megjelent tanulmány szerint a szűz kókuszolajban nagy arányban található laurinsav közel sem emeli olyan szinten az LDL-koleszterin-szintet, mint a vajban vagy a sertészsírban található palmitinsav.
Főzéshez viszont még mindig az olívaolajat ajánlják inkább a szakértők, mivel egy evőkanál kókuszolajban hatszor annyi telített zsír található, mint egy evőkanál olívaolajban. „Az olívaolajban található egyszeresen telítetlen zsírok jó hatással lehetnek a szívre, amennyiben mértékkel, a telített és transzzsírok helyett fogyasztják” – mondta Annessa Chumbley, az AHA szóvivője szintén a New York Times-nak.
Akkor most tényleg színtiszta méreg a kókuszolaj?
Nem.
A lipoproteinek, a triglicerid és a koleszterin működéséről az alábbi cikkben olvashat részletesen: