Hány dollár a Föld értéke? És az egész univerzumé? Egy matematikus kiszámolta
A huszonegyedik századra elterjedt az ökoszisztéma-szolgáltatások (a természetnek a háztartásokra, közösségekre, gazdaságokra gyakorolt hatása, mint az étel, az üzemanyag vagy épp az éghajlat-szabályozás) értékének becslése, mivel a kormányok elkezdte fizetni a mezőgazdászoknak a bolygó számára hasznos tevékenységükért. Ha pedig megvan minden ilyen szolgáltatás értéke, akkor abból – szigorúan elméletileg – ki lehet számolni a Föld teljes természeti értékét. Aztán egy kis továbbgondolással az egész ismert univerzumét.
Erre vállalkozott John Carlos Baez matematikai fizikus, a Kaliforniai Egyetem riverside-i campusának matematikaprofesszora, akinek fő kutatási területe a hurok-kvantumgravitáció. Baez még 2016 februárjában végezte el a számításokat a blogján, de most újra nagy nyilvánosságot kapott, miután rátalált az egyik legnagyobb hatású amerikai közgazdász, a Marginal Revolution nevű blogot író Tyler Cowen.
A Föld értékének kiszámításához elsőként a Nature folyóiratban 1997-ben megjelent értékbecslésre hivatkozik, amely évi 33 billió dollárra hozta ki az ökoszisztéma-szolgáltatások árát. A teljes bioszféra értéke a tanulmány szerint valahol 16-54 billió dollár között volt, de a számítási bizonytalanságok figyelembe vételével egy 33 billiós minimum értékben egyeztek meg – ekkor a bruttó nemzeti termékek (GNP) globális összértéke 18 billió dollár környékén mozgott.
Az 1997-es becslés szerzői 2014-ben újra megpróbálkoztak a ökoszisztéma-szolgáltatások értékének meghatározásával, és ekkor már sokkal nagyobb adathalmazból is dolgozhattak – végül 125-145 billió dolláros éves értéket állapítottak meg.
Az emberiség értékét egy lehetséges katasztrófa miatt becsülték fel
Eggyel nagyobb falat a Föld teljes értékének kiszámolásánál az emberiség árának meghatározása. Baez a fizikatörténetből indul ki, és egy olyan könyv idézéséig jut, amely a New York állambeli Uptonban 2000-ben megépített relativisztikus nehézion-ütköztető költség-haszon elemzését tartalmazza. A könyvben összegzett vizsgálat szerint a 600 millió dolláros építési és az 1,1 milliárd dolláros tízéves működtetési költséget 2,1 milliárd dolláros teljes haszon egészíti ki, ami nettó 400 milliós bevételt jelentene. De volt még ott egy másik adat is.
Mivel a nehézion-ütköztető építésével kapcsolatban olyan félelmek jelentek meg a társadalomban, hogy az fekete lyukat hoz létre, és eltünteti a teljes emberiséget, a könyv szerzőjének számításba kellett vennie ezt a veszteséget is, dollárosítva. Egy emberi életet 50 ezer dollárra saccolt, így a Föld jövőbeli népességével felszorozva végül 600 billió dollárra becsülte az emberiség kihalásának veszteségét.
A végeredmény amúgy végtelen, de egy számot azért illett mondani
Ezen a ponton már a matematikus is elismeri, hogy nagyon durván elméleti síkon mozog a kísérlet, és minden bizonnyal semmi értelme, de a tudományos szórakozás kedvéért még eggyel tovább ment, és megpróbálta ezekből az adatokból kiszámolni az egész univerzum értékét.
Baez érvelése szerint egy ilyen számítás végeredménye mindig végtelen lenne, mivel ha a Föld értékét felszorozzuk az intelligens élettel rendelkező bolygók becsült számával, akkor figyelembe kéne venni, hogy az univerzum a jelenlegi tudásunk szerint a végtelenségig tágul.
Ezért inkább csak az ismert, megfigyelhető univerzum tartományában végezte el a számításait. Itt már végképp csak a tippelésre hagyatkozott, és galaxisonként egy-egy intelligens civilizáció létét jósolta meg, a megfigyelhető univerzum galaxisainak számát pedig 100 milliárdra becsülte.
Ezek alapján az univerzum értéke 600 billiószor 100 milliárd, vagyis 60 000 000 000 000 000 000 000 000 (másképp: 6 × 1025 vagy 60 kvadrillió) dollár.