Planetológusok: a Plútó igenis bolygó, hiba volt lefokozni

A Naprendszer kilenc bolygójának felsorolása legalább akkora menőségnek számított kisgyerekkorban, mint kicsit később egy idegen nyelven elszámolni tízig, az elmúlt 12 évben születetteknek ráadásul már eggyel könnyebb dolga volt: a lefokozott Plútóval már nem kellett foglalkozni. Egy az Icarus folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint viszont igazságtalanul sorolták törpebolygó kategóriába az égitestet.

Mint emlékezetes, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) a 2006-os prágai kongresszusán fosztotta meg a Plútót a bolygó besorolástól, miután a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóövben, a Kuiper-övben olyan égitestet találtak, amely tömege nagyobb a Plútóénál: ez volt az Eris. Az IAU új meghatározása szerint így a Naprendszer legkisebb bolygójából a legnagyobb törpebolygója lett a Plútóból (a változás miatt egyébként a Magyar Csillagászi Egyesület útmutatása szerint már Pluto néven kéne hívni a törpebolygók egységes írásmódja miatt, de a Földrajzinév-bizottság és az MTA maradt a már rögzült Plútónál).

A Plútó és egyik holdja, a Charon illusztrációjaFotó: Ron Miller/leemage

A 2006-os definícióváltoztatás után már csak azokat az égitesteket lehetett bolygónak nevezni, amelyek egy csillag körül keringenek, gömb vagy közel gömb alakúak, és tisztára söprik a pályáját övező térséget. Ez a Plútónál az akkori döntés szerint nem valósult meg, mivel a szomszédságában lévő égitestek mozgását nem az ő gravitációs vonzóereje határozza meg, szemben a bolygók és holdjaik kapcsolatával.

Senkit sem érdekel a söprögetés

Philip Metzger, a Közép-floridai Egyetem planetológusa kollégáival együtt bogarászta át az elmúlt több mint 200 év bolygókutatási szakirodalmát, és csak egyetlen olyan tanulmányt talált (1802-ből), amely a pályasöprés kritériumát alkalmazza, de az is egy azóta cáfolt érvelésre alapozva. „Az IAU definíciója szerint a planetológia legalapvetőbb objektumát, a bolygót egy olyan koncepció szerint kellene kategorizálni, amit senki sem használ a kutatása során” – mondta az egyetem közleménye szerint Metzger, aki úgy tartja, hogy ezzel a döntéssel a második legbonyolultabb bolygót sikerült kicsinálni.

A kutató szerint egy bolygó definícióját az állandó, belső tulajdonságai alapján kellene megalkotni, nem olyan változó tulajdonságokra építeni, mint a bolygópálya dinamikája. Metzger azt a kritériumot tartja a legfontosabbnak, hogy elég nagy-e egy égitest ahhoz, hogy gömb formájúra alakuljon, ugyanis ez teszi lehetővé, hogy aktív geológiai folyamatok jöjjenek létre a bolygón. A Plútó például föld alatti óceánnal, többrétegű légkörrel, több holddal és geológiai formációkkal is rendelkezik. „Dinamikusabb és élőbb a Marsnál is, és az egyetlen bolygó, amelynek komplexebb a geológiája, az a Föld”.

A Pluto felszínéről készült síkvetület közepén jól látható a szív alakú fennsík, amely alatt hatalmas, száz kilométer mély óceán rejtőzhet.Fotó: NASA

A csillagászati unió a CNN megkeresésére annyit válaszolt, hogy ugyan „jó és egészséges vitatkozni az ilyen témákról”, hivatalos beadványt még nem kaptak, így egyelőre biztosan nem fogják újratárgyalni a Plútó besorolását.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: