Olyan fotókat tett közzé a NASA a Jupiterről, hogy van Gogh is megirigyelné

A NASA Juno űrszondája még május 23-án készítette az alábbi képeket a Jupiter északi féltekéjéről, miután tizenharmadjára is közel, ez esetben körülbelül 15 500 kilométerre került a bolygó felhőtakarójához. A Juno poláris pályán kering a bolygó körül, vagyis pályasíkja szinte merőleges a Jupiter forgására, így minden keringésnél más földrajzi hosszúság felett halad el.

Az amerikai űrűgynökség oldalán megosztott fotók leírása szerint a viharos terület gomolygó felhőiről annyit tudni, hogy a sötétebb részek mélyebben vannak a Jupiter légkörében, a világosabbak pedig magasabban.

Fotó: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Gerald Eichstädt /Seán Doran

A világosabb felhők valószínűleg ammónia, víz és egy ismeretlen összetevő keverékéből épülnek fel.

Fotó: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Gerald Eichstädt /Seán Doran

A Junót 2011 augusztusában indították a Jupiter felé egy 700 millió dolláros küldetés keretében, hogy a bolygó mágneses terét, magját és légkörét vizsgálja. Az első napelemes űrszonda közel öt év múlva, 2016 júliusában érkezett meg a Jupiterhez, 2,8 milliárd kilométeres utazást követően.

A Juno által készített további képek itt találhatók, és ugyan a NASA nem mindig jelzi külön, érdemes tudni, hogy a hasonló fotókat általában digitálisan manipulálva teszik közzé, vagyis például a színek és a kontrasztok biztosan nem úgy láthatók az űrből, mint a képeken.

További fotók az űrből a Qubiten:

Ott van a nyelved hegyén, de nem tudod kimondani? Nem vagy egyedül!

Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.

Mit üzennek egymásnak a növények?

A növények olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusának előadása a márciusi Budapest Science Meetupon.