A rákkutatásban elért áttörésért járt a 2018-as orvosi Nobel-díj

A japán Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem 76 éves professzora és az amerikai James P. Allison, a Texasi Egyetem rákkutató központjának 70 éves kutatója kapta az első 2018-ban kihirdetett Nobel-díjat, amelyet a fiziológiai és orvostudományi teljesítményért adtak át a stockholmi Karolinska Intézetben.

A duó a rákkutatásban elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést: a hivatalos indoklás szerint „a kutatók felfedezése az immunrendszer azon képességét hasznosítja, amely során az immunsejtek fékeinek kiiktatásával ráksejteket képes megtámadni”.

Korábban gyógyíthatatlannak tartott rákbetegségeket kezeltek a módszerrel

Az emberi immunrendszer természeténél fogva keresi és pusztítja azokat a sejteket, amelyek ráksejekké mutálódnak, de azok képesek elrejtőzni az immunsejtek elől, vagy egyenesen úgy befolyásolni azokat, hogy védelmezze a ráksejteket. A rák különböző típusai felerősítik azokat a fékező mechanzimusokat, amelyek az immunsejteket kordában tartják. Ezek az úgynevezett ellenőrzőpontok segítenek megelőzni, hogy az olyan immunsejtek, mint az immunreakciókban részt vevő T-limfociták, megtámadják a szervezetet, de akár a daganatokat is.

Az elmúlt években a rákkutatás irányát alapvetően megváltoztatták azok a készítmények, amelyek ki tudják kapcsolni az immun-ellenőrzőpontokat. Az immun-ellenőrzőpont blokkolók létrehozásában nagy szerepe volt James P. Allisonnak, aki elsőként jött rá arra, hogy ha blokkolja a T-limfociták reagáló képességét fékező molekulák működését, akkor ezek a sejtek eredményesebben vehetik fel a harcot a rák ellen.

James P. AllisonFotó: Sara Lemel/dpa Picture-Alliance/AFP

A kutatás még mindig kezdeti fázisban van, a betegeknél a kezelés során akár halálos autoimmun betegségek is felléphetnek, de számos olyan, kései stádiumú rákbetegséget sikerült kezelni ezzel a módszerrel, amelyet korábban gyógyíthatatlannak tartottak – elsősorban a melanomás betegek körében.

Míg Allison a CTLA-4 nevű fehérjét helyezte kutatásai középpontjába, addig Hondzso 1992-ben a szintén a T-limfociáton kifejeződő PD-1, vagyis programozott halál 1 nevű fehérje felfedezésével indult el a Nobel-díjig vezető úton. A PD-1 a CTLA-4-hez hasonlóan az immunsejtek fékeként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy kulcsfontosságú tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző, akár addig gyógyíthatatlannak tartott fajtáiban szenvedőknél is.

Hondzso TaszukuFotó: JIJI PRESS/AFP

Hondzso nem sokkal a bejelentés után jelentkezett egy fotóval, amelyen a kiotói hallgatóival együtt örül a díjnak:

A közbeszédben csak orvosi Nobel-díjnak nevezett fiziólógiai és orvostudományi díj győztesét Alfred Nobel végrendelete értelmében minden évben Európa egyik legrangosabb orvosi egyeteme, a stockholmi Karolinska Intézet 50 professzorából álló Nobel-közgyűlés szavazza meg. Ezt a díjat idáig három magyar származású tudós vehette át: 1914-ben az osztrák állampolgárként anyakönyvezett Bárány Róbert, 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig a Budapesten született, de 1947-ben, 48 évesen az Egyesült Államokba emigrált és kutatásait már a Harvardon végző Békésy György.

Nem jött be az elemzők jóslata

A Nobel-díjak átadása előtt gyakran hivatkozott tudományos elemzőcég, a Clarivate Analytics jóslatai ezúttal nem jöttek be, az ugyanis a következő három kutatót ítélte a legesélyesebbnek a díjra:

  • a japán Kanehisza Minorut, a Kiotói Egyetem kutatóját génenciklopédiájáért, amellyel a kutatók összehasonlíthatják és értelmezhetik a sejtfolyamatokat;
  • Solomon Syndert, az amerikai John Hopkins egyetem kutatóját több neurotranszmitter azonosításáért;
  • valamint Napoleone Ferrarát, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i tagintézményének tudósát, aki felfedezte a vérképzés fő szabályozóit, melyek aktivitása rák esetén gyógyszeres úton gátolható.

Hondzso és Allison díjazásában állítólag azért sem bíztak, mert viszonylag a közelmúltban, 2011-ben már elismertek egy hasonló kutatási területet, akkor Bruce Beutler, Jules Hoffmann és Ralph Steinman kapta az orvosi-élettani Nobelt – az indoklás szerint a három tudós „immunrendszerrel kapcsolatos kutatásai új utat nyitottak a fertőzések, a rák és a gyulladásos betegségek megelőzésének és terápiájának fejlődésében”.

A 2018-as elismeréseket a hagyományok szerint Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át, a díj mellett minden győztes 9 millió svéd korona (vagyis nagyjából 282 millió forint) pénzjutalomban is részesül.

A fizikai Nobel-díjat kedden, a kémiait szerdán, a békedíjat pénteken, a közgazdasági díjat pedig október 8-án, hétfőn adják át, ezekről a Qubit is beszámol majd. Az irodalmi Nobel-díjat 2018-ban nem hirdetik ki, ennek részleteiről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A regényes életű orvosi Nobel-díjasról, Bárány Róbertről írt friss cikkünk itt olvasható:

A nyelv és a fogalmak

Az önvezető autót nem az érdekli, hogy az út mentén álló tárgyat melyik nyelvhasználó mennyire nevezné inkább fának vagy inkább bokornak, és miért, hanem az, hogy fel kell-e készülni arra, hogy eléugrik, írja Kálmán László, az MTA nyelvésze.

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.