Földrengés, járvány, árvíz: íme az elmúlt 30 év legpusztítóbb természeti katasztrófái

A tömegmédia elterjedése és az esti rémhíradók megjelenése óta minden egyes nap olvashatunk, hallhatunk erdőtüzekről, vulkánkitörésekről, klímaváltozás okozta hurrikánokról, szupertájfunokról, minden eddiginél halálosabb vírusjárványokról. Valójában a természeti katasztrófák igen ritkák, az elmúlt harminc évben átlagosan 20-30 ezer életet követeltek, de tavaly például tízezernél is kevesebbet. Az egész Földön, összesen.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A kiugró értékek olyan emlékezetes eseményekhez kötődnek, mint például a 2004-es földrengés és cunami az Indiai-óceán keleti felén, vagy a 2010-es haiti földrengés. Ezek rengeteg halálos áldozattal jártak, de a II. világháború óta sem sok ekkora volumenű katasztrófa történt. Az is jól megfigyelhető, hogy amíg a kilencvenes évek elejéig az AIDS, később a dengue-láz, pár éve az ebola volt a leghalálosabb vírusbetegség, az elégtelen higiéniájú helyeken a gyilkos kolera máig szedi áldozatait.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Térképen ábrázolva az elmúlt 30 év tíz leghalálosabb csapását, láthatóvá válik, hogy a természeti erők túlzsúfolt és koldusszegény országokban szedik a legtöbb áldozatukat. Bár a klímaváltozáshoz köthető hőhullámok már az eurázsiai fejlett országokban is százezerszámra ölnek.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A legjellemzőbb természeti csapások halálos áldozatainak számát egymáshoz viszonyítva azt láthatjuk, hogy hiába égett pár éve fél Portugália, vagy nemrég Kalifornia, az erdőtüzek vagy a Pompeji óta rettegett vulkánkitörések a gyors evakuálásoknak köszönhetően messze nem szednek annyi áldozatot, mint amikor hirtelen megmozdul a föld vagy a víz, illetve lecsap egy-egy szuperciklon, hogy aztán az ezek nyomában kitörő járványok tovább sanyargassák a földönfutóvá vált életben maradtakat.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.