Mit kell ma elviselnie egy nőnek, ha tudományos pályára téved, és hogyan lehetne felszámolni a jelenleg uralkodó rendszert? Erről beszélgetett négy, a szakmájában elismert kutató a CEU Bibó István Szabadegyetem péntek esti vitájában.
„Ha lassan is, de a nők aránya folyamatosan emelkedik az MTA doktorok között” – írja az akadémia, amelynek összes doktora között így már 17,1 százaléknyi kutatónő található.
A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia szerint nem csak a nemek közti egyenlőséget sérti, hanem a tudománynak is káros, hogy miközben ugyanannyi nő szerez doktori fokozatot, mint férfi, a professzori székig mégis csak a töredékük jut el. Irányelveket fogalmaztak meg ennek megváltoztatásáért.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy a nőket összességében lényegesen hátrányosabban érintik a járvány miatt bevezetett intézkedések, mint a férfiakat. Az iskolabezárásokkal a nők még több fizetetlen otthoni munkát végeznek, és a férfiaknál nagyobb arányban veszítik el az állásukat.
A BME doktorandusza a politejsav-műanyagok bomlásának felgyorsításán dolgozik, a technológiára már céget is alakított, kollégáival dolgoznak a szabadalmaztatáson. Majdnem ekkora érdem, hogy a találmányról szórakoztatóan és érthetően tudott a laikus közönség előtt beszélni. A most zárult Scindikátor versenyen ugyanis ez volt a legfontosabb szempont.
A Lányok Napját szervező egyesület az innovációs tudományok kategóriájában nyert a Nature pályázatán, ahol több mint 110 nemzetközi szervezet közül választották ki a magyar csapatot.
Májusban törölték a róla szóló bejegyzést a Wikipediaán, öt hónappal később Nobel-díjat kapott. A tudományos világban egyre égetőbb a női egyenjogúság kérdése.
A kiskorú gyermeket nevelő kutatónők, illetve az egyedülálló, gyereket nevelő kutatók október 15-ig pályázhatnak az életútsegítő ösztöndíjra.