Hogyan csap át a kollektív szorongás fizikai erőszakba? Szimulált társadalomban keresik a választ
Az Oxford Egyetem kutatói mesterségesintelligencia-alapú szimulációkkal keresik, miként lehetne megakadályozni az eltérő vallású embercsoportok között kirobbanó erőszakos cselekményeket. A kutatók algoritmusokat alkalmaztak a „szektás megosztottság” vezérelte tevékenységek szimulálására – derült ki a tanulmányból, amelyet a számítógépes társadalommodellekkel foglalkozó kutatásokra szakosodott Journal of Artificial Societies and Social Simulation folyóiratban tettek közzé.
A szorongás kölcsönös eszkalációjának generatív modellje a vallásos csoportok között címen közzétett kutatás iránt a BBC szerint a norvég és a szlovák kormányzat is élénken érdeklődik, keresve a megfelelő feszültségoldó technikát a muszlim bevándorlók és a keresztény többség közötti várható konfliktusok megoldására.
Az ember békés állat, de...
Az Oxford Egyetem kutatói által létrehozott mesterséges társadalomban különböző etnikumokat és vallásokat képviselő ágensek ezrei szimulálták a lehetséges élethelyzeteket. Az eredmények azt mutatták, hogy a közösség minden tagját érintő, külső fenyegetést jelentő szituációk, mint amilyenek például a természeti katasztrófák, nem ugrasztották egymásnak a különböző csoportokat.
Ám akadtak olyan helyzetek, amikor az ágensek, vagyis az emberek támogatták az erőszakos cselekvést. Ilyen volt, amikor az identitásukat meghatározó hitüket érezték fenyegetve. A kutatócsoport a szimuláció megírása előtt a 21. századra csillapodó észak-ír protestáns-katolikus konfliktusokat tanulmányozta, közelebbről azt, hogy
az idegengyűlöletben manifesztálódó társadalmi szorongás mikor csap át szélsőséges fizikai erőszakba.
A szimuláció másik valóságalapját az indiai Gudzsarátban 2002-ben kitört vallási zavargások szolgáltatatták. Akkor a város hindu és muzulmán polgárai estek egymásnak, az összecsapásnak kétezer halálos áldozata volt.
Mesterséges intelligencia és a tömegpszichológia
A kutatók arra törekedtek, hogy szimulációjukban az emberi információfeldolgozást és a pszichés reakciókat modellezve alkossák meg a mesterséges társadalmat, ezért egyfajta pszichológiai vezérfonalra fűzték fel kísérletüket abból kiindulva, hogy ezen a területen kell keresni a vallások és a kultúrák mindenkori alapját.
Eredményeik szerint a vallási konfliktusok akkor eszkalálódnak, amikor a csoportok szinte folyamatosan veszélyben érzik legfontosabb hitelveiket, szakrális értékeiket. Ám még ekkor is csak az esetek 20 százalékában következik be valamiféle kollektív erőszak. A kutatók szerint ebből az következik, hogy a vallási erőszak nem alapértelmezett viselkedése az emberi közösségeknek.
Azok a leginkább kockázatos helyzetek, amikor a két különböző vallási csoport mérete hasonló, és az emberek rendszeresen találkoznak csoporton kívüliekkel.
A kutatók azt is bizonyítottnak látják, hogy a találkozásoknak nem kell személyesnek lenniük, elegendő a szorongás kialakulásához, ha a fenyegetettség érzését kiváltó interakció a hagyományos vagy közösségi médián keresztül történik meg. Ez utóbbi ugyanakkora erővel bír, mint a veszélyesnek gondolt valós találkozás.
Az oxfordi kutatók folytatják kísérleteiket, a szimuláció ugyanis még nem adott egyértelmű választ arra, hogy az esetek 20 százalékát kitevő erőszakos cselekményeknek miféle metódussal lehetne elejét venni legalább a számítógép által kreált valóságban.