Újfajta, mutáns egerekre van szükség az Alzheimer-kór tanulmányozásához

A gyógyszeripar több milliárd dollárt fordít az Alzheimer-kór gyógyszerének felkutatására, a vizsgálatokban szereplő egerek viszont nem szerepelnek elég jól: akadnak közöttük olyanok, amelyeknél ugyan megfigyelték a béta-amiloid lerakódását, de nem mutatták a betegségre jellemző memóriazavarokat. Ezért a világ egyik legnagyobb kísérleti állatokat forgalmazó cége, a JAX újfajta, génmódosított egerek kitenyésztésével kísérletezik. 

Az egerek finomhangolása

Az egerek finomhangolása egyébként nem számít rendkívülinek: miután a rágcsálók sokban hasonlítanak az emberre, ráadásul olcsón és gyorsan tenyészthetőek, előszeretettel kísérleteznek rajtuk, ehhez pedig különböző fajtákat tenyésztenek ki belőlük. Több olyan betegségről is tudunk, amelyért olyan gének felelősek, amelyek megtalálhatóak az egerekben és az emberekben is. Az is az egerek mellett szól, hogy nem élnek túl sokáig, így az öregedés hatásait is gyorsabban lehet tanulmányozni rajtuk. 

Jó hír az egerek számára, hogy alzheimeresek pont nem lehetnek (rákosak és cukorbetegek viszont igen), így mesterségesen kell előidézni bennük a betegséget, hogy a gyógymóddal kísérletezhessenek. A kutatók most azon dolgoznak, hogy olyan boldogtalan egereket hozhassanak létre, amelyeken jobban megfigyelhetőek az Alzheimer-kór tünetei. Bruce Lamb, az egérnemesítő program vezetője szerint forradalmi áttörés előtt állnak, ugyanakkor elismeri azt is, hogy az eddig alkalmazott egerek nem nőttek fel a feladathoz, ezért olyan mutánst próbálnak létrehozni, amely sok béta-amilioid fehérjét állítanak elő – ennek a lerakódása okozza ugyanis az Alzheimer tüneteit. 

Az egereknél létrejönnek azok a plakkok, amelyek az embereknél felelősek a kórért, de nem mindegyik egyed mutat az Alzheimer-kórra utaló tüneteket. Még nagyobb problémát jelent, hogy az embereknél nem jártak eredménnyel azok a kísérleti gyógyszerek, amelyek egerek esetében eltávolították a lerakódásokat. A múlt hónapban három szerrel végeztek klinikai teszteket, a vizsgálatok alapján viszont úgy tűnik, hogy hiába voltak sokat ígérőek a laboratóriumi vizsgálatok, a gyógyszerek nemhogy nem segítettek a betegek állapotán, hanem még súlyosbították is a kognitív képességek hanyatlását. 

Egy név, több kór

Az Alzheimer-kór leggyakrabban előforduló, későn beálló változatáért több tucat gén lehet felelős, ráadásul úgy tűnik, hogy az Alzheimer még annál is bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik, ugyanis minden esetért a környezeti tényezők és a gének más-más összjátéka lehet a felelős. Ahogy Gareth Howell, a JAX kutatója fogalmazott: nem egyetlen Alzheimer-kórról beszélünk, hanem sokról. 

A genetikusok a kísérleteik során laboratóriumi és vadon élő egereket is vizsgáltak, és arra jutottak, hogy bár mindannyiuk esetében keletkeztek béta-amiloid plakkok, a laboratóriumi állatok nem mutattak memóriazavarokat, míg a természetes körülmények között tenyésztett egerek között akadt olyan, amelynél megfigyelték a betegség tüneteit. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a genetika mellett a környezet is nagy szerepet játszik a tünetek megjelenésében: egy másik kutatás szerint azok az egerek, amelyek több zsírt fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel szenvedtek memóriazavarokban. 

Megbetegíthető egerekre van szükség

A kutatás folytatásához újfajta, speciálisan erre a célra tenyésztett egérre lesz szükség – ennek a fejlesztése pedig már folyamatban is van, a JAX eddig harminc különböző mutációt idézett elő annak érdekében, hogy jobban vizsgálhatóak legyenek a különböző szerekre adott válaszok. 

Rudolph Tanzi, a Harvard neurológusa szerint azért is fontosak az állatkísérletek, mert így jobban ráláthatunk, hogy milyen gének felelősek a betegség kialakulásáért, és elképzelhető, hogy idővel megjósolhatjuk, hogy egy-egy beteg milyen választ ad a kezelésekre. Bár a kutatók sokat várnak az állatkísérletektől, az eddigi eredmények óvatosságra intenek: egyfelől az, ami beválik az egerek esetében, az nem mindig segít az embereknek is, másfelől hiába sikeresek a korai tesztek, az így kipróbált gyógyszerek 95 százaléka sosem kerül be a humán gyógyszerek közé. 

Thomas Hartung, a Johns Hopkins Egyetem toxikológusa szerint a gyógyszeripar is egyre kevesebb kísérleti állatot használ – de változatlanul szükség van rájuk. Malcolm McLeod, az Edinburghi Egyetem neurológusa szerint legalábbis még mindig nem ismerünk más módot arra, hogy a lehetséges gyógyszerek biztonságos használatát ellenőrizzük. 

Magyar részvétellel zajló kísérletekben a kannabisz hatását vizsgálták alzheimeres egereken, erről itt írtunk bővebben:

 További kapcsolódó cikk a Qubiten: