Rendkívüli közgyűlést hívott össze mára Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A tanácskozáson a tudóstársaság megvitatta:

• az MTA kutatóintézet-hálózatának jelenlegi helyzetét és lehetséges jövőjét.
• Az MTA elnökének beszámolóját az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folyó tárgyalásokról;
  
• az MTA hazai innovációs rendszer megújításával kapcsolatos elképzeléseit;
  
• a Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) ülésének tanulságait.

Mint az ülést követő csütörtöki sajtótájékoztatón elmondták, az MTA a hazai innovációs rendszer megújításával kapcsolatban elfogadja a minisztériumi javaslatokat, és együttműködik a kormányzati elképzelésekkel.

Az MTA közgyűlése ugyanakkor nem tartja elfogadhatónak az akadémiai kutatóintézet-hálózat szerkezetének a megváltoztatását a minisztérium által javasolt formában.

A kutatóintézeti hálózat átalakítására vonatkozó kormányzati terveket a közgyűlés elsöprő (90 százalékos) szavazati aránnyal ellenzi. Az intézményrendszer átalakítását legfeljebb részletes elemzés és hatástanulmányok készítése után lehet előkészíteni – mondta a közgyűlést követő sajtótájékoztatón az akadémia elnöke. Az alapos vizsgálódás lenne a garancia Lovász László szerint arra, hogy az átalakítás a magyar tudomány fejlődését szolgálja.

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat átvilágítását ennek fényében az akadémia központi testülete meg is kezdte. Az átvilágítási feltételeknek megfelelő kutatóintézetek esetében az MTA közgyűlése azt várja a minisztériumtól, hogy

• utóbbiak finanszírozására a központi költségvetés garanciát vállaljon,
  
• az időszakos pályáztatástól a szóban forgó intézmények esetében tekintsen el.
  
• Az MTA közgyűlése azt is követeli, hogy a fenntartó minisztérium bocsássa az akadémiai kutatóhálózat rendelkezésére a jövő év első negyedévére eső finanszírozási keretösszeget.
  

Palkovics minisztériuma azzal fenyegeti az intézményi működést, hogy 2019 első negyedévében már nem finanszírozza az érintett kutatóintézetek működését, azaz a kutatók havi fizetésén kívül minden más, például a kutatásokra fordítható összeget (a keretösszeg nagyjából felét) visszatart – legalábbis amíg az innovációs tárca és az MTA képviselőiből delegált bizottság megállapodásra nem jut. A kormányzat arra hivatkozik, hogy ellenkező esetben félő, hogy „az akadémia nem csinálna semmit”.

A miniszter, aki ott se volt

A közgyűlésre Palkovics László innovációs minisztert is meghívták, de ő méltatlannak tartotta, hogy elmenjen. A miniszter levelet küldött az akadémikusoknak, amelyben azzal indokolta távolmaradását, hogy a közgyűlés témáit nem tartotta relevánsnak az MTA közgyűlése számára. Ezt az akadémia elnöke azért is sajnálta, mert szerinte a közgyűlés a megfelelő terepe annak, hogy a finanszírozási kérdéseket megvitassák.

Palkovics külön sajtótájékoztatót tartott, ahol kifejtette, szerinte az akadémikusok olyan anyagokról és előterjesztésekről vitatkoztak, amelyekkel nem kellene „az akadémia köztestületét terhelni”.

A miniszter azt nem részletezte, milyen pontokra is gondolt egészen pontosan. A Magyar Narancs értesülései szerint arról lehet szó, hogy a közgyűlésen olyan iratok tartalmát vitatták meg, amelyek szembemennek a kormányzati elképzelésekkel, vagyis bírálják az MTA kutatóintézeti hálózatának feldarabolását és a kutatásfinanszírozás minisztériumi fennhatóság alá rendelését.

A vehemensen politizáló MTA

Lovász és Palkovics hétfőn egyébként részt vett egy egyeztetésen, ahol jogi vitába bonyolódtak arról, hogy az akadémiai kutatások finanaszírozásának a visszatartására van-e a kormánynak jogi lehetősége. Két óra alatt sokféleképpen próbálták a kérdést megközelíteni, de nemhogy megegyezni nem tudtak, utóbb már az sem világos, pontosan mi is hanzott el.

Lovász szerint a helyzetet nem az akadémia élezte ki, noha az intézetet folyamatos vádak érik. Ezek között szerepel, hogy az MTA túl vehemensen politizál, illetve nem működik jól a kutatói hálózat. Közben az egy euróra eső kutatási eredményeket tekintve az MTA tekinthető Lovász szerint a leghatékonyabb kutatói hálózatnak Európában. Ami a politikai állásfoglalást illeti, Lovász szerint a tudósoknak alkotmányos joguk, hogy magánvéleményeiket kifejthessék, még akkor is, ha akadémikusok.

Így tört ki a háború

Mint azt korábban a Qubiten mi is megírtuk, a kormány júniusban közölte: az MTA kutatóintézeteinek finanszírozását, illetve annak egy jelentős részét a Palkovics László által vezetett minisztérium, az ITM hatáskörébe készül utalni, ami azt jelenti, hogy a kutatási pénzek elosztásáról nem az elvben autonóm tudományos akadémia döntene, hanem a magyar kormány.

Az MTA elnöksége június közepén rendkívüli ülésen elítélte ugyan a kutatás szabadságát veszélyeztető kormányzati lépéseket, de a magyar tudományos életre nehezedő kormányzati nyomás nem sokkal később, augusztus közepén tovább erősödött: akkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, hogy a magyarországi egyetemeken betiltja a társadalmi nemek tanulmánya (genderszak) mesterképzést.

Noha az akadémia és a minisztérium több ízben is közös tárgyalóasztalhoz ült, az egyeztetéssorozat őszre megfeneklett. Az MTA ekkor vállalkozott arra, hogy jövő tavaszig átvilágítja saját kutatóintézeteit. Cserébe kérték, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium addig nem hoz végleges döntést finanszírozási kérdésekben. Ezt a miniszter akkor vállalta. Később visszakozott.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás