A klímaváltozás vethet véget a hatalmas antarktiszi pingvinkolónia 2800 éves nyugalmának

Az idén márciusban felfedezett, 1,5 milló Adélie-pingvinből álló kolónia legalább 2800 éve él háborítatlanul az Antarktiszi-félsziget legészakibb, Danger Islands nevű szigetcsoportján, de egyértelmű, hogy számuk a felmelegedés miatt egyre csökken  – jelentette be Heather Lyncha New York állambeli Stony Brook University ökológusa az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) 2018-as közgyűlésén. A nemzetközi kutatócsoport az USA-n kívül további 136 ország 60 ezer tudósát tömörítő szervezet december 10-től 14-ig Washingtonban tartott találkozóján számolt be az elmúlt hónapok eredményeiről . 

Műholdas ökológia

A hatalmas, korábban ismeretlen pingvinkolóniát az amerikai földmegfigyelő és erőforrás-kutató Landsat műholdak képein talált guano-telepek nyomán találták meg a kutatók. Az űrből készített felvételeken felfedezett ürülékfoltok alapján Lynch és csapata az amerikai űrhivatal, a NASA segítségével egy olyan képfelismerő algoritmust fejlesztett, amellyel a még nagyobb felbontású fotókon sikerült azonosítani a madarakat. A kutatók végül idén márciusban partra szálltak a nehezen megközelíthető, vastag jégtakaróval körbevett szigetcsoporton, ahol drónok segítségével térképezték fel az óriási kolóniát. 

Antarktiszi életkép drónnal és Adélie-pingvinekkel idén márciusbanFotó: RACHAEL HERMAN/AFP

„A 1,5 milliós egyedszám hatalmas, de úgy tűnik korábban sokkal nagyobb volt a populáció” – nyilatkozta a LiveScience-nek Lynch. A friss műholdfelvételek után a kutatók ugyanis az 1982-től rendelkezésre álló űrfotókat is részletesen kielemézték. Ennek alapján arra jutottak, hogy az Adélie-pingvinek száma az 1990-es évek végén elérhett a 2 milliót. (A műholdas populációbecslés egyébiránt az ökológusokok napi rutinjának része.) „Azóta lassan, de folyamatosan csökken a populáció. A csúcslétszámhoz képest mára 10-20 százalékkal esett vissza a létszám” – mondta a kutatásvezető. Mivel a pingvinkolónia az Antarktisz érintetlen területén él – a veszélyes vízeken nem folyik halászati tevékenység – a csökkenés oka az ökológusok szerint egyértelműen a felmelegedés.

A kutatócsoport ugyanis a madarak táplálékául szolgáló élővilág nagyságát is felmérte, a populációbecslés alapján a Déli-sark vízeiben élő zsákmányállatok – krillek és apró halak – populációja jóval több pingvint is el tudna tartani.

Guanó-régészet

A terepi kutatások során feltárt csont-, tojáshéj- és ürülékmaradványok szénizotópos kormeghatározása kiderítette, hogy a Danger Islands szigetcsoporton már 2800 évvel ezelőtt is éltek Adélie-pingvinek. Méghozzá jelentős számban. 

2018 március 2-i drónfelvétel a kolóniárólFotó: THOMAS SAYRE-MCCORD/AFP

Műholdfelvételek híján már bajosabb meghatározni az induló populáció nagyságát. A leletek további, a genetikai variációk felderítésére is irányuló vizsgálata ugyanakkor erre a kérdésre is választ adhat. A pingvinkolónia elmúlt három ezer évének és jelenének elemzése a kutatók szerint mindenképpen segít a globális klímaváltozás élővilágra gyakorolt hatásainak megértésében. 

A kolónia felfedezéséről az alábbi cikkeinkben számoltunk be korábban: