Megjelent a jótékonysági világranglista, a magyarok az átlag alatt adakoznak

A napi rosszhír-adaghoz szokott szemnek meglepő lehet, milyen sokan foglalkoznak azzal a világon, hogy aktívan segítsenek. A Gallup kutatása szerint 2017-ben csaknem 1 milliárdan önkénteskedtek, 1,4 milliárdan adakoztak pénzben, és 2 milliárdan segítettek egy rászoruló idegennek a felmérést megelőző hónapban. Ők már biztosan tudják, hogy adakozni jó: közelmúltbeli kutatások szerint a jótékonykodástól jobban érzi magát az ember, a jótékonyság az agyból hasonló válaszokat hív elő, mint a csokievés vagy a szex.

Az Egyesült Államokat sokan tekinthetik a világ legnagyvonalúbb országának, mert az amerikaiak fordítják a legtöbb pénzt jótékony célra: 2017-ben például magánszemélyek, cégek és alapítványok csaknem 410 milliárd dollárt adakoztak, a tavalyi magyar GDP majdnem háromszorosát. Ami azt illeti, 40 ország van csak a világon, amelynek a GDP-je meghaladja az amerikaiak által tavaly jó célokra fordított összeget – írja a 2018-as jótékonysági jelentésben a Gallup. 

Amerikának persze könnyű, mert ott bőven van pénz – mondhatnák erre sokan. A tanácsadó cég éppen ezért olyan módszertannal dolgozott, amellyel valamelyest kiszűrhető a vagyon szerepe a jótékonyságban: amellett, hogy megnézték, ki mennyi pénzt szán adakozásra, arról is faggatták a nemzetközi felmérés résztvevőit, hogy önkénteskedtek-e, illetve segítettek-e egy rászoruló idegennek. 

A Gallup évről évre a következő három egyszerű kérdést teszi fel:

  • Adott-e pénzt jótékony célra az elmúlt hónapban?
  • Önkénteskedett-e szabadidejében az elmúlt hónapban?
  • Segített-e valakin az elmúlt hónapban, akit nem ismert?

Idén 146 országban több mint 153 ezer 15 év feletti személy adott ezekre választ személyes vagy telefonos interjú formájában. A legbőkezűbb ország Indonézia és Ausztrália lett, utánuk nem sokkal lemaradva az Egyesült Államok és Új-Zéland következik. 

Civil szerepvállalási index a világon. A sötétebb szín adakozóbb országot, a világosabb kevésbé adakozót jelöl.Grafika: Gallup

A Gallup szerint a fenti kérdésekre adott válaszok szorosan összefüggnek a gazdasági környezetet jellemző mérőszámokkal, mint például az egy főre eső GDP és a hosszú távú munkanélküliség, valamint az egészségügyi ráfordítások, de kivételek is akadnak. A kutatás egyik célja az volt, hogy segítsen a kormányoknak, a cégeknek és egyéb szervezeteknek jobban megérteni a potenciálisan önkéntes munkára fogható populáció jellegzetességeit.

A random adakozás a leggyakoribb

Világszerte 43 százalék volt azoknak az aránya, akik segítettek egy rászoruló idegennek az előző egy hónapban. Ennél kevesebben (27 százalék) adakoztak pénzben, és még kisebb volt azoknak az aránya (18 százalék), akik szabadidejükből áldoztak valamilyen jó célra. Érdekes adat, hogy az elmúlt 10 évben globálisan nagyjából stagnálnak ezek az arányok. A Föld teljes 15 év feletti populációjára vetítve a fenti rátákat jött ki a korábban már említett 2,2 milliárdos, 1,4 milliárdos, illetve 1 milliárdos szám.

Az önkénteskedők egyetlen országban, Indonéziában voltak többségben (53 százalék) a nem önkénteskedőkhöz képest, a sereghajtó e tekintetben Laosz, ahol 100-ból mindössze 4 ember áldoz a szabadidejéből valamilyen jó célra. Az idegen rászorulókon segítők aránya Líbiában volt a legmagasabb (83 százalék), Kambodzsában a legalacsonyabb (18 százalék). Azok az országok, ahol a legtöbb ember segít egy idegennek, rendre Afrikában vagy a Közel-Keleten találhatók, az egyetlen kivétel az Egyesült Államok, amely épp hogy befért ebbe a toplistába.

A válaszokból a Gallup úgynevezett Civic Engagement Indexet (kb. civil szerepvállalási indexet) kalkulált minden egyes országra. Minél magasabb a szám, annál többen vesznek részt valamilyen jótékony tevékenységben az adott országban. A globális átlag 30-ra jött ki a lehetséges 100-ból: a legmagasabb pontszámot (59-et) Indonéziában és Ausztráliában, a legalacsonyabbat Jemenben (15) mérték.

Magyarország, Mianmar, Kína

Magyarország az átlag alatt teljesített, 23 pontot ért el, holtversenyben Fehéroroszországgal, Brazíliával és Örményországgal. A 23 pont a sok egyező pontszám miatt hátulról a 8. helyet jelenti, viszont elég volt ahhoz, hogy megelőzzük a kelet-európai államok közül Csehországot, Bulgáriát, Szerbiát, Macedóniát, Horvátországot, Lettországot és Litvániát. A jelentés hiányossága, hogy nem tartalmazza minden egyes ország részpontszámait, így Magyarországról sem derül ki, hogy melyik jótékonysági formában jeleskedik, és melyikben nem.

Bár a pontszám valóban mutat összefüggést az egy főre eső GDP-vel, nem mindig a leggazdagabb államok polgárai jeleskednek a civil szerepvállalásban. Ott van mindjárt Indonézia, amely a bevételeit tekintve az alsó középréteghez sorolható, Kenya és Mianmar is a legjobbak közé került, sőt Mianmar évek óta az élbolyban végez, részben az adakozást és a templomi önkénteskedést bátorító buddhista tradíció miatt. A helyiek többsége általában mindhárom kérdésre igennel válaszol, de 2017-ben az idegenen való segítés (40 százalék) és az önkénteskedés (34 százalék) tekintetében is rekordalacsony pontszámot ért el az állam, amit a Gallup a rohingya válsággal magyaráz. Ami a pénzbeli adakozást illeti, a mianmariak 88 százalék igen válasszal az elsők lettek a világon, az előző években azonban rendre 90 százalék fölött volt a pénzzel jótékonykodók aránya a délkelet-ázsiai országban.

A lista másik végén található országok közül sok politikai vagy gazdasági krízist él át, mint Jemen, Görögország vagy a palesztin területek. Ide tartozik ugyanakkor a gazdasági virágzását élő Kína is, mindössze 17 ponttal. Igaz, mivel egy 2016-os törvény Kínában megkönnyítette a jótékonysági szervezetek adománygyűjtését, a 17 már jónak számít a 2015-ös 11 ponthoz képest. 2017-ben a kínai válaszadók 17 százaléka mondta, hogy adakozott az elmúlt 30 napban, míg 2016-ban csak 8 százalék volt az arányuk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: