Stádium 28: Jogilag, tudománypolitikailag és etikailag is elfogadhatatlan az akadémiai kutatóintézetek forrásainak visszatartása
Az MTA tagjaiból létrejött Stádium 28 kör tagjai jogilag aggályosnak, tudománypolitikailag pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek finanszírozását minisztériumi hatáskörbe utalták. Nemcsak a szóban forgó intézmények működésének gazdasági feltételeit nem látják biztosítva, de féltik a tudomány autonómiáját is, az intézkedésről pedig úgy vélik, összeütközésbe kerülhet az alaptörvényben foglaltakkal.
Szerintük az intézeti szerkezet és a működés finanszírozásának bizonytalan helyzete a kutatók elvándorlását idézhetik elő, ezért tiltakozásukat fejezik ki. Mint azt a Qubit megírta, hasonlóképp vélekedett az MTA elnöke is tavaly decemberben, aki akkor elmondta, ha az akadémia és a minisztérium között nem születik élhető megállapodás, „a magyar tudományosság helyrehozhatatlan károkat szenved”. Lovász László mindezt egy héttel azután fejtegette, hogy az MTA rendkívüli közgyűlése 90 százalékos szavazati aránnyal ellenezte a kutatóintézeti hálózat átalakítására vonatkozó kormányzati terveket. Noha a tanácskozásra Palkovics László innovációs minisztert is várták, az akadémia finanszírozásáról a kormányzati döntés értelmében rendelkezni hivatott minisztérium vezetője méltatlannak találta elfogadni a meghívást.
Hitel nincs, Stádium van
A most nyílt levélben Lovász és az akadémiai közgyűlés mellett tiltakozó Stádium 28 kör az MTA tagjai és tudományos munkájuk nyomán MTA-doktori fokozattal elismert kutatók kezdeményezésére jött létre 2016. december 2-án. A körnek mára 65 tagja van, az akadémikusokat például mások mellett Falus András immunbiológus, Ferge Zsuzsa szociológus, Kertész János fizikus vagy Sarkadi Balázs orvosbiológus képviseli.
A kör tagjai nyilvános viták szervezésére, szakmai kiadványok és állásfoglalások írására vállalkoztak, elsősorban a demokratikus nyilvánosság, a sajtószabadság, a tudomány és a társadalom, valamint az oktatás és a társadalom viszonyrendszerének témaköreiben. A tudomány központosított, ellenőrizetlen rendszerben való finanszírozásának veszélyei mellett célul tűzték ki például a hazai versenyképesség növelési lehetőségeinek, a gyűlöletkeltés lehetséges társadalmi következményeinek, illetve a tankötelezettség korai megszüntetésének a feltárását is.
Az MTA kutatóintézeteinek helyzetéről kedden kiadott közleményüket változtatás nélkül közöljük:
Az MTA köztestületének tagjaiból létrejött, jelenleg hatvanöt tagú Stádium 28 Kör az alábbiak alapján súlyos aggodalmát fejezi ki az MTA kutatóintézeteinek jelenlegi szervezeti és finanszírozási helyzetével kapcsolatban.
Jelentős sajtóvisszhangot kapott a 2019. évi állami költségvetés tárgyalása során, hogy az MTA kutatóintézeteinek működési költségét átcsoportosították az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) keretébe. Ezt az MTA-val nem egyeztetett kormányzati lépést az MTA elnöksége és rendkívüli közgyűlése is egyértelműen visszautasította. Az MTA vezetése és az ITM minisztere, Palkovics László (az MTA rendes tagja) közötti tárgyalások során mindeddig nem vált világossá, hogy milyen konkrét célok érdekében történt meg ez az átcsoportosítás.
Ugyanakkor a költségvetési átcsoportosítás alapján az ITM minisztere már tavaly nyáron vázlatos javaslatot tett az MTA kutatóintézeti hálózatának, profiljának és működtetésének átalakítására vonatkozóan, amely egyébként az MTA-ra vonatkozó törvény szerint kizárólag az MTA közgyűlésének hatásköre. Az Akadémia vezetése és egész közössége mindeddig nem kapott semmilyen érdemi, írásos dokumentumot arról, hogy milyen konkrét terve van az ITM-nek erre az átalakításra. Egy szakértői csoportban elindult az MTA intézeteinek gyorsított felmérése, de kérdéses, hogy ez érdemi lehet-e, és hogy a tervezett átalakítás figyelembe veszi-e az MTA alaptörvényben biztosított autonómiáját és az MTA nemzetközi elismertségét.
Újabb fejleményként, 2018. decemberében derült ki, hogy az ITM-hez átcsoportosított költségvetésből Palkovics László döntése alapján az MTA kutatóintézetei csak a 2019-es év első negyedévére szükséges alapfinanszírozást kapják meg. Ráadásul az ITM ezt a támogatást is csak részlegesen, csakis a munkabéreket fedező részben biztosítja, a dologi költségeket az intézeteknek meglévő (?) tartalékaikból lenne szükséges fedezni. Így az intézetek működése bizonytalanná válik, gyakorlatilag ellehetetlenül.
Szakértői vélemények szerint, még ha az MTA saját hatáskörben esetleg képes is lenne megoldani az innovációs miniszter által visszatartott támogatás átmeneti pótlását, ez jogilag aggályos és a felelősséget az MTA vezetésére, illetve az intézeti vezetőkre terheli. Mindezek a tényezők, elsősorban az intézeti szerkezet és a működés finanszírozásának bizonytalan helyzete, az MTA intézeteiben folyó kutatómunkára máris súlyosan negatív hatást gyakorolnak, a kutatók elbizonytalanodását és elvándorlását idézik elő.
Ezért a Stádium 28 Kör tagjai az ITM vezetése által kialakított helyzetet nemcsak jogilag aggályosnak, de tudománypolitikailag és etikailag is elfogadhatatlannak tartják, ezért tiltakozásukat fejezik ki.
Budapest, 2019. január 8.