Egy hete tartotta rendkívüli közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. A gyűlés összehívására azért volt szükség, hogy Lovász László MTA-elnök ismertesse, hogy hol tart most a kormány és az akadémia közötti egyeztetési folyamat, illetve hogy az akadémia milyen feltételekkel tudja elképzelni a kutatóintézeti hálózat feldarabolását. Júniusban derült ki, hogy a kormány az MTA eddig szabadon elköltött állami pénzeinek jó részét a jövőben saját hatáskörben, az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) keresztül osztaná szét, illetve földarabolná a kutatóintézeti hálózatot, esetenként meg is szüntetve tudományos műhelyeket.

Múlt csütörtökön a közgyűlés 90 százalékos többsége összezárt Lovász mögött, és kijelentette, hogy a hálózat átszervezésére vonatkozó kormányzati terveket jelenlegi formájukban ellenzi. Lovász a közgyűlésen azt is bejelentette, hogy a Palkovics László vezette ITM már 2019 első negyedévében visszatartaná az érintett MTA-s kutatóintézetek kutatási pénzeit, hacsak az MTA és a kormány megegyezésre nem jut. Palkovics egyébként méltatlanságra hivatkozva nem vett részt a december 6-i közgyűlésen, bár meghívták.

Addig marad a posztján, amíg minimális esélyt lát

Az MTA ma közzétette Lovász eddig nem sajtónyilvános közgyűlési zárszavát, amelyben az elnök egyebek mellett azt is elmondta, sokan kérdezik tőle, miért nem mond le, „hogyan tűrheti azt a stílust, amellyel az akadémiát támadják? Hol itt a gerince?” Lovász szerint azonban a stílus nem azt minősíti, akit támadnak vele, ő pedig nem azért lett az MTA elnöke, hogy asszisztáljon a szétdarabolásához. Amíg minimális esélyét látja annak, hogy a teljes magyar tudományos élet érdekében racionális megoldás születik, addig marad a posztján, ha viszont nem tudná megvédeni a kutatóhálózat integritását, az értékes kutatásokat, azt kudarcként könyvelné el, és akkor valóban nem maradna számára más, mint a lemondás – tette hozzá. De amíg lát esélyt a megegyezésre, maradni fog, és minden erejével ezen dolgozik továbbra is.

Az elnök azt is elmondta, hogy a közgyűléssel a kormánnyal folytatott vitát is szerette volna kimozdítani a holtpontról, hiszen a tudományban is sokat lendíthet egy probléma megoldásán a másik kutató iránti nyitottság, egymás gondolatainak pontos megismerése és megértése. Lovász szerint az MTA-ügyben a megegyezés nem halogatható tovább, „ha nincs ilyen megállapodás, akkor – és itt most nem dramatizálni akarom a helyzetet, de tény – a magyar tudományosság helyrehozhatatlan károkat szenved.

A kiszámíthatatlanság miatt a legtehetségesebb és legtöbbre hivatott fiatal kutatók fogják itt hagyni az országot.”

Az MTA a megállapodás érdekében készen áll, hogy a nemzetközi szakmai sztenderdeknek megfelelően átvilágítsák a kutatóhálózatot, és ha kell, vátoztassanak a szerkezetén. Ez azonban nem jelentheti a hálózat szétdarabolását, mert az nem szolgálná sem a magyar tudományosság, sem az ország javát – mondta.

Lovász a zárszóban idézte Széchenyi István MTA-alapító gondolatát is: „sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: – lesz”!

Íme a beszéd teljes, hatperces hangfelvétele:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: