Arcfelismerő szoftver segít az elrabolt csimpánzok kiszabadításában

Évi tízmilliárdos üzlet az illegális csimpánzkereskedelem, de egy új arcfelismerő szoftver segítségével mostantól felkutathatók az elrabolt és sok pénzért továbbadott állatok.

Az egyre kifinomultabb arcfelismerő szoftverek segítségével tudják a közösségi oldalak meghatározni, hogy melyik barátunk szerepel az általunk feltöltött fotón, de ezek segítségével képes a rendőrség – igaz, még nem túl megbízhatóan – bűnözőket azonosítani. Az utóbbi időben egyre többet hallhattunk arról is, hogy a kínai állam előszeretettel használja az arcfelismerő szoftvereket a bűncselekmények megoldására, de a technológia a boltban való fizetésre is alkalmas már néhány helyen. 

A technológia használatát komoly felhasználói és egyéb aggályok övezik. Nem csoda, hogy a Facebookon az elmúlt hetekben népszerű „10 éves kihívásról” is keringtek megalapozatlannak bizonyuló hírek, miszerint a régi és a mostani arcok összevetésére alkalmas játék arra szolgálhat, hogy a képek felhasználásával javítsák az arcfelismerő szoftverek működését.

Szása, a jaltai állatkertben született csimpánzkölyök először mutatkozik be a nagyközönségnek 2018 májusábanFotó: Alexey Malgavko/Sputnik

Ezeknek a szoftvereknek azonban van egy olyan alkalmazási területe is, aminek csak örülni lehet: ez pedig az elveszett csimpánzok azonosítása. Ugyanis úgy tűnik, az emberi arcot felismerő szoftverek képesek a csimpánzok felismerésére is. A ChimpFace segítségével mostantól jobb helyzetből indulhatnak az állatvédők az állatcsempészek elleni küzdelemben. 

A ChimpFace projekt megálmodói csimpánzkereskedelem ellen küzdő állatvédők, akik  kezdetben saját maguk böngészték a közösségi oldalakat eladó majmok után kutatva. Az illegális csimpánzkereskedelem gyakori, jól jövedelmező bűncselekménynek számít Afrikában: évi 3000 csimpánz tűnik el, miközben már kevesebb mint 65 ezer csimpánz él szabadon a kontinensen. A csempészek általában dobozokban, hamis engedélyekkel szállítják ki Guineából és Elefántcsontpartról a bébi csimpánzokat, amelyek Kairón keresztül kerülnek a főként kínai, thaiföldi és európai vásárlókhoz. Egy majom kb. 12 500 euróért, azaz csaknem 4 millió forintért kel el.

Egy kínai állatparkban művelődik egy csimpánzFotó: Stringer/Imaginechina

Amikor a csimpánzvédő aktivisták találkoztak az arcfelismerő szoftverekhez értő informatikusokkal, felvetődött, hogy az arcfelismerő szoftvereket csimpánzok felismerésére is meg lehetne tanítani. A jelenleg használt változatot 3000 majom arcán tanították be, a képek 9 különböző majomvédő szervezettől származtak. A főemlősök felismerése azért is nehéz, mert a genetikai állományuk 98 százalékban azonos az emberével, ezért első lépésben ki kell szűrni az összes kép közül azokat, amelyek nem majmot, hanem embert ábrázolnak. 

A csimpánz-szoftver nem az első fecske az állat-arcfelismerés területén: létezik a lemurokat 97 százalékban felismerő LemurFace ID, a londoni állatkert pedig a Google-lel közösen dolgozik egy olyan szoftveren, amely elefántokat képes fotók alapján azonosítani.

A ChimpFace algoritmusa végignézni a közösségi médiát (pl. a Facebookot és az Instagramot) kismajmok után kutatva. A talált képek általában vagy az eladó hirdetései, vagy a vevő képei az új szerzeményről. Ez után már csak a kép feltöltőjének beazonosítása és a majmok megmentése van hátra.

Következő lépésként a ChimpFace-t fejlesztő alapítvány adományokat gyűjt, hogy integrálhassa szolgáltatását a Facebook egyéb applikáció közé, és így a technológia segítségével még több csimpánzt szerezhessen vissza.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Légy állat, és kereskedj!

A gyűjtögetős kártyajátékok mintájára épülő Kereskedők völgyében nincs kegyelem, különböző állatok bőrébe bújva kell minél több vacakot rásóznunk a képzeletbeli vásárlókra, amihez stratégia és szerencse is szükséges. Kétszer teszteltük a társasjátékot, először annak ellenére sem tetszett, hogy nyertem, másodjára azzal együtt is.