Most még csak hőemelkedése van, de hamarosan lázgörcs gyűri le a Földet

„A tudás senkinek sem lehet a privilégiuma, még az egyetemeknek sem. A tudáshoz mindenkinek joga van” – nyitotta meg a Közép-európai Egyetem Határtalan tudás című előadássorozatának nyitórendezvényét február 7-én, csütörtökön Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese. 

Az eseménysorozat előadásain neves hazai szakemberek népszerűsítenek olyan tudományos aktualitásokat, amelyek az emberek mindennapi életére is hatást gyakorolnak. A CEU budapesti, Nádor utcai épületének dugig telt nagyelőadójában Enyedi azt ígérte, a tudáshoz való jog okán a Határtalan tudás előadásain „a magyar szellemi élet és a civil társadalom szereplői arról beszélgetnek majd, hogyan lehet az egyetemi kutatásokat arra használni, hogy az életünket jobbá tegyük”. A rendezvénysorozatban, melynek médiapartnere a Qubit, először a globális felmelegedéssel és annak hatásaival foglalkoznak, mert, mondta Enyedi, ez az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás. 

Enyedi Zsolt politológus, a CEU rektorhelyetteseFotó: Daniel Vegel/© 2019 Daniel Vegel

A Föld, akárcsak az ember, optimális hőmérsékletre van kalibrálva

A rektorhelyettes a szót Ürge-Vorsatz Diánának adta át. A fizikus-klímakutató, azon túl, hogy a CEU oktatója, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke is. A vidám hangvételűnek indult előadás nyitó vicce után, amelynek csattanója szerint az űrlények a kihalófélben lévő homo sapiensen élcelődnek, kiderült, hogy nagyon távol járnak az igazságtól azok, akik szerint egy-két foknyi hőmérsékletemelkedésen kár annyit rugózni. Némiképp leegyszerűsítő ugyanis azt mondani, hogy egyetlen foknyi különbséget – akár a mínuszokban, akár a kánikulában – senki észre sem vesz.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU oktatója, az IPCC munkacsoportjának alelnökeFotó: Daniel Vegel/© 2019 Daniel Vegel

Elég csak arra gondolni – mondta a klímakutató –, hogy egyetlen foknyi (test)hőemelkedés esetén az emberek többnyire már csak ímmel-ámmal végzik el a napi teendőiket, fáradékonyak és rossz a közérzetük. További egy-két foknyi hőmérséklet-növekedésnél már gyógyszert is vesznek be. Ha nem, illetve ha a lázcsillapító nem hat, és tovább szökik a hőmérséklet, az emberi szervezet sokkos állapotba, vagy akár halálos veszélybe is kerülhet. 

Ürge-Vorsatz szerint ez épp így van az éghajlattal, a Földdel és a civilizációval is: nagyon pontosan adott optimális hőmérsékletre vannak kalibrálva, és hosszú távon néhány foknyi eltérés is katasztrofális következményekkel járhat. Például azzal, hogy az emberiség néhány évtized alatt sikeresen elolvasztotta az északi-sarki jég mintegy háromnegyedét. Méghozzá úgy, mondja a klímakutató, hogy a klímamodellek szerint a Föld emberek nélkül épp most egy kisebb jégkorszakban lenne.

Határtalan tudás, balról jobbra: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU oktatója, Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője, Nagy Réka blogger és László Flóra, a beszélgetés moderátora, a CEU Társadalmi Felelősségvállalás Irodájának vezetőjeFotó: Daniel Vegel/© 2019 Daniel Vegel

Pedig emberekkel együtt is lehetne javítani a helyzeten, például azzal, ha innentől kizárólag passzív házak kerülnének a Föld színére, és amelyek eddig nem voltak azok, azokat is passzívvá alakítanánk. Így még akkor is 34 százalékkal csökkenhetne a világ épületállományának a fűtés- és hűtésigénye, ha közben folyamatosan gőzerővel folynának az egyre növekvő számú emberiség egyre növekvő igényeit kiszolgáló beruházások. A jelenlegi kivitelezési és épületfelújítási szokások mellett viszont az épületszektor energiaigénye további 46 százalékkal nő majd. A témában a Nature tudományos magazinban is publikáló szakemberrel hosszabban is beszélgettünk, Ürge-Vorsatz Diánával készített interjúnk itt olvasható.

A népességgel és a GDP-vel nem lehet játszani

A Föld népességének a növekedése kardinális kérdés Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője szerint is. Ennek igazolására Kőrösi egyszerű matematikai feladvánnyal indítja előadását. Ha az üvegházgáz-kibocsátás mértéke egyezik a Föld lakosságának, az egy főre jutó GDP-nek, az energiaintenzitásnak, valamint a karbonintenzitásnak a szorzatával, mennyivel nő az üvegházgáz-kibocsátás, ha kétszeresére nő a népesség? Márpedig a Föld századfordulón még kétmilliárdos népessége – így a szakpolitikus – az 1960-ra 3, mára pedig 7,7 milliárdra nőtt, a század végére pedig egyes becslések szerint a 10-14 milliárdot is elérheti.

Kőrösi Csaba, a KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetőjeFotó: Daniel Vegel/© 2019 Daniel Vegel

Hasonlóképpen nincs értelme a szakpolitikus szerint abban bízni, hogy a politikai vagy a gazdasági szakemberek valaha is előállnának egy olyan stratégiával, amely szerint az embereknek kevesebbet kellene enniük, kevesebbet kellene termelniük és szegényebbnek kellene maradniuk. Így aztán csak két tényezőn lehet javítani. Jó hír, hogy a karbonintenzitás csökken is: 0,9 százalékkal évente. A rossz, hogy ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedést 2 Celsius-fokban sikerüljön az emberiségnek maximálnia, évente 6,2 százalékos csökkenést kellene felmutatni. Megoldás lenne, de Kőrösi szerint örök kérdés, hogy mi van akkor, ha néhány ország megteszi, amit megkövetel a klíma, mások meg közben fittyet hánynak az egészre.

Ha kedves a Földed, használj több ecetet és szódabikarbónát

Enyedi Zsolt ígéretét, miszerint a CEU rendezvénysorozata segít az egyetemi kutatások kvintesszenciáját a mindennapi életre és egyénileg elvárható cselekedetekre lefordítani, Nagy Réka, az Ökoanyu blog szerkesztője, két kislány édesanyja váltotta be. Ő arra hozott példákat, hogy mit tehet meg bárki a Föld éghajlatáért. Akinek pelenkás kisgyermeke van, használhat például mosható pelenkát. Ezzel nemcsak annak veszi elejét, hogy csemetéjének születésétől a szobatisztasága eléréséig legyártsanak és helybe (a kontinensre, az országba, a városba) szállítsanak mintegy 1,5-2 tonnányi eldobható pelenkát. Azt is sikeresen megakadályozza, hogy gyermeke ugyanennyi veszélyes hulladékot termeljen ki élete első három évében.

Nagy Réka: blogger, ökoanyuFotó: Daniel Vegel/© 2019 Daniel Vegel

Nagy Réka előadásában, csakúgy, mint az életében, hasonló hangsúlyt kapott a szinergiák kihasználása, illetve az egyszerűsítés. Mint azt ökoanyu elmondta, „a szódabikarbóna az ökoháztartás kamillateája”. A súrolószerként, süteménykelesztésre, szagtalanításra (így például dezodoralapanyagként) is használható anyag Nagy szerint korántsem egyedülálló a sokoldalúságával. A szőlőmagolaj szerinte legalább olyan finom a salátákban, mint amilyen hatékonyan leszedi a sminket vagy ellensúlyozza a pollenallergiát, mint ahogy az ecetről is nehéz eldönteni, hogy fertőtlenítő- vagy élelmiszerként kerül-e elő gyakrabban ökoanyuéknál.

Emellett persze szezonálisat és helyit kell enni, azt is inkább zöldségből, mint húsból és a szatócsnál szigorúan saját, otthonról hozott (textil)szatyorba pakoljon, akinek kedves a Föld, ahol él. Ennek, többnyire Magyarországtól nyugatabbra akkora lett az utóbbi években a keletje, hogy nemcsak hogy új őrület a húsmentes hétfő, de komplett cégek igyekeznek nemcsak a mosható pelenkák, hanem a többször használatos zöldséges, gabonás, kenyeres zacskók eladásából is megélni. Sőt, egy magyar származású üzletember göngyöleg-újrahasznosító szolgáltatásra alapozta a házhoz szállításban utazó cége üzleti modelljét. 

A CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának következő témája a hálózatkutatás lesz. Március 22-én 18 órától a Harvardon és a CEU-n egyaránt oktató Barabási-Albert László fizikus és Vedres Balázs szociológus ad majd elő.

Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala

A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.