Magyarországot kiemelten sújtja az európai talajvíz-krízis
Legalábbis a Meteorológiai Világszervezet globális vízkészletek 2025-ös állapotáról szóló jelentése szerint.
Legalábbis a Meteorológiai Világszervezet globális vízkészletek 2025-ös állapotáról szóló jelentése szerint.
Magyarország világelső a napenergia kiaknázásában, de globálisan is rohamosan terjednek a megújulók. Az éghajlatkutató szerint ugyanakkor félő, hogy az AI-adatközpontok és a légkondicionálás energiaéhsége ellensúlyozhatja a klímavédő hatásokat.
A 11 kutató közös nyilatkozata nemcsak a döntéshozókhoz szól, hanem mindenkinek emészthető formában igyekszik megmutatni, miért érdemes minden apró lépést megtenni a Föld megmentéséért.
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.
Elbuktuk-e már a másfélfokos klímacélt? Mit érnek a mostani bejelentések? És valóban radiátorokkal kellett melegíteni a túlhűtött dubaji szobákat? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Ürge-Vorsatz Diána számol be a dubaji klímacsúcson szerzett tapasztalatairól.
Az energiakrízis volt a témája a CEU Határtalan tudás sorozat kedd esti eseményének. Ürge-Vorsatz Diána, Holoda Attila és Aszódi Attila a globális és lokális helyzet ismertetése mellett a lehetséges megoldásokat is felvázolta.
Ha a globális átlaghőmérséklet 1,7 és 1,8 Celsius-fokkal az 1850-es szint fölé emelkedik, a Föld lakosságának felét fenyegetik az emberi életet közvetlenül veszélyeztető tartósabb időszakok – áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb, hétfőn publikált jelentésében.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése gyerekjáték lenne a nyersanyag- és energiafelhasználás visszavágásához képest, ahol még annyi előrelépés sem történt, hogy be nem tartott vállalásokat tettek volna az államok. A december 3-án tartott Finnovation konferencia előadói szerint a pazarlás megszüntetése egy kis újratervezéssel nemcsak az emberiségnek, hanem az ipari szereplőknek is hasznot hajtana.
A szervezet minden olyan tudományterület kutatóit igyekszik összefogni, amelynek valamilyen módon köze van az éghajlatváltozás tanulmányozásához. Áprilisban jön az első nagy magyar klímakonferencia, amelyre főként fiatal kutatók jelentkezését várják.
A mostani járványba a civilizáció még nem fog beleroppanni, sőt ha az emberiség tanul a krízisből, a klímaváltozás kihívásait is olcsóbban és hatékonyabban kezelheti. A CEU Határtalan tudás rendezvényén Pléh Csaba kognitív tudós, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Laszlovszky József régész és Kertész János hálózatkutató vitatta meg a koronavírus-világjárvány első tanulságait a társas távolságtartás szabályainak maximális betartásával.
A Föld nagyon pontosan adott optimális hőmérsékletre van kalibrálva, és hosszú távon néhány foknyi eltérés is katasztrofális következményekkel járhat – hangzott el a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának éghajlatváltozással foglalkozó első rendezvényén.
Hogyan tudjuk megállítani az éghajlatváltozást? Sokkoló klímaadatokkal és praktikus tippekkel-trükkökkel indult szerdán a Határtalan tudás, a CEU nagyszabású rendezvénysorozata.
Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.
Február 7-én 18 órakor startol a CEU előadássorozata, amelyben hazai szakemberek járják körül a legaktuálisabb globális problémákat, elsőként a klímaváltozást. Sztárelőadó: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató.