Ősi tumort találtak egy ősteknősben

Az ősteknős (Pappochelys rosinae, avagy szó szerinti fordításban nagypapateknős) fosszilis maradványait 2013-ban tárták fel Németországban. Akkor a teknősevolúció hiányzó láncszemeként ünnepelték a felfedezést, de nem tudták, hogy a triász kori állat éppen ugyanolyan csontdaganatban szenvedett, mint amilyen manapság is előfordul. 

Yara Haridy, a Berlini Természettudományi Múzeum paleontológusa szerint elképesztően ritkán akadnak hasonló fosszíliákra, mivel a legtöbb daganat a lágyszövetekben keletkezik, ezek pedig nem maradnak fenn, bár néha vannak rájuk utaló jelek a megkövesedett csontokon is. A hasonló leletek nagyban előrelendíthetik a paleopatológia tudományát: hiába tűnik úgy, hogy a genetikai és környezeti hatások változása miatt egyre több rákos megbetegedéssel találkozunk, a most vizsgált 240 millió éves tumor majdnem ugyanolyan, mint amilyenek napjainkban előfordulnak.

Így nézhetett ki a Pappochelys rosinae: páncélja még nem volt, a combcsontját megtámadó daganat viszont már ugyanúgy működött, ahogy ma isFotó: Wikimedia Commons

A daganatot a leginkább a mai leguánokra vagy gyíkokra hasonlító teknős combcsontján találták. A kutatás egyik részvevője, Patrick Asbach radiológus szerint ez az eddigi legkorábbi ismert példája a megbetegedésnek a magzatburkos állatok, az amnióták körében (ide tartoznak a hüllők, a madarak és az emlősök is). Haridy szerint hiába tűnnek gyakoribbnak az idő előrehaladtával a rákos megbetegedések, a mostani CT-vizsgálat eredményei is jól mutatják, hogy a betegség olyannyira mélyen bele van kódolva a DNS-ünkbe, hogy már a triász kori négylábúak életét is megkeserítette Az ősi daganat egyúttal azt is bizonyítja, hogy nincs igazuk azoknak, akik szerint a megbetegedés modern jelenség lenne. 

Dinoszaurusz, macska vagy ember: a daganat ugyanaz

Nem ez az első olyan lelet, amelyben tumor nyomaira bukkantak: Bruce Rothschild amerikai radiológus szerint a betegség egészen biztosan érintette a hadroszauruszokat is. Ezek a kacsacsőrű dinoszauruszok a kréta korban járták a földet, és 97 példány fosszíliáinak vizsgálata során 29 tumor nyomaira bukkantak bennük még 2003-ban. A kutató szerint a betegség az idők során többé-kevésbé változatlan maradt, attól függetlenül, hogy milyen állatban alakult ki – ez egybevág Haridy és Asbach felfedezésével. 

Rotschild szerint az, hogy ilyen pontosan azonosítani lehet a daganat típusát is, azt is jelenti, hogy a mai ismereteink alapján akár a betegség 270 millió évvel ezelőtti lefolyására is következtethetünk. Abban ugyan nem lehetünk biztosak, hogy valójában mi okozta az ősteknős végzetét, az oszteoszarkómáról tudjuk, hogy gyakran képez áttétet a tüdőben, így Haridy azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az állat így nehezebben menekült el a ragadozók elől, és élelemhez is ritkábban jutott. Steve Salisbury, a Queenslandi Egyetem paleontológusa szerint a csontsérülések viszonylag gyakorinak számítanak a dinoszauruszok között, a mostani lelet alapján viszont érdemes lenne megnézni, hogy a ma élő teknősök megbetegedései mennyiben hasonlítanak a triász kori leletre. Az adatokból a daganatos betegségek fejlődéséről is sokat megtudhatnánk. 

Posta és McDonald’s lett a Józsefváros legendás cigányzenés kávéházaiból – az eltékozolt roma örökség nyomában

Újpesten létezik egy több ezer fotóból, interjúkból, dokumentumokból álló gyűjtemény a helyi cigányság múltjáról, a Nyóckerben azonban falakba ütköznek a kutatók. Pedig lenne mire rácsodálkozni a roma kávéházi élettől kezdve a spontán Mátyás téri koncertekig – derült ki egy keddi konferencián.